Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)

Román megszállás alatt, román hadifogságban

- Főhadnagy úr, én úgy kilódítom a tolvajt, hogy a folyosón kanállal kell majd őt felszedni!- Helyes. Akkor az inspekciós őr a tolvaj belépésénél elkiáltja magát: Nagy Anti! Nagy Anti! Erre azután az összes felébredt bajtárs ezt a jelszót ordítja és felugrál. Másnap éjjel már alkalom kínálkozott a védekezésünk sikerének kipróbálására. Ismét belopódzkodott egy tolvaj román katona, de az inspekciósunk elordítja a jelszót:- Nagy Anti! Nagy Anti! Mire az egész szoba lakói taktusra ismétlik: Nagy Anti, Nagy Anti és felugrálnak a priccsről. Oly ijesztő volt az éktelen kiabálás, hogy a román katona hanyatt-homlok menekült kifelé. így a további károsodástól megmenekültünk. Más alkalommal is megnyilvánult a tömeges fellépés ereje és hatásossága. Egy napon a laktanya kijáratához közel beszélgetett a hadifoglyok egy csoportja, amikor egy román katona az őrségből odalépett, és gorombán felszólította a beszélgetőket, hogy az őrség közeléből távozzanak.- Úgy látszik, hogy az őrség fél a mi csoportosulásunktól - mondja az egyik.- Ne menjünk! - hangzik a bíztatás, mire az őr oldalfegyverét kihúzza, és azzal kezdett hadonászni a csoport felé, de azok nem távoztak. A katona visszament az őrszobába. A beszélgetők meg, mint akik jól megtréfálták az őrt, szétszéledtek az udvaron. Kisvártatva azonban megszólalt az őrség kürtjele. Riadót fújt. Az őrség katonái puskával, szuronyt szegezve jöttek ki az őrszobából, és kiáltozták: Befelé, befelé! Az udvaron lézengők bejöttek az épület folyosójára, ahol a kürtszóra összegyűltek már az összes szobából a hadifoglyok. Az őrök szuronyt szegezve be akarták szorítani a foglyokat a szobáikba. Valaki elkiáltotta magát:- Ne hagyjuk magunkat a szobákba becsukni! Erre azután a folyosó mindkét oldaláról és az emeleti lépcsőről előre húzódott a foglyok csoportja, és puszta kézzel hadonászva ment neki az őrség szuronyainak. Fegyveresek ellen fegyvertelenül! Mi történt erre a bátor fellépésre? A román katonai őrség csendesen visszahúzódott, ki az épületből, egészen az őrszobáig. Természetesen nem éleztük ki a történteket, és nem követtük őket ki az udvarra. Nem is lett az ügynek semmi következménye. Az őrség való­színűleg hallgatott, hogy felettesei e dicstelen magatartásukról tudomást ne szerezzenek. Az élelmezésünk miserabilis volt. Nap nap után délre babfőzeléket, 162

Next

/
Thumbnails
Contents