Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
1918.
1918 Ekkor a táborokban már nagyobb szabadságunk volt. Kevesebbet törődtek velünk, és őr kísérete nélkül is kiengedték azokat, akiknek dolguk volt a városban. A városban még a mensevikek voltak uralmon, de miután a bolsevikok Péterváron a Téli Palota elleni támadással még novemberben (1917-ben), majd később Moszkvában is magukhoz ragadták a hatalmat, természetesen Szolikámszkban is ők akartak diktálni. 1918. január hónapban jöttek a bolsevik katonák, és birtokukba vették a várost. Egész éjjel lövöldöztek az utcákon. Mi nem is tudtuk, hogy az miért történik, s türelmetlenül vártuk az események fejlődését. Reggelre eltűntek a kapuinkból az orosz őrök. Szabadon kime- hettünk a táborból. Mindjárt reggel ki is mentünk sétálni. Az utcán vérbe fagyva civil ruhás hullákat is láttunk. Katonai őrjáratok cirkáltak az utcákon, és mindenkit igazoltattak, csak minket, hadifoglyokat - mintha levegőből volnánk - meg sem láttak. Volt a városban egy ügyvéd is. Kétméteres magas alakjával feltűnt, amikor az ablakainkból megpillantottuk bandukolni irattáskával a hóna alatt. Én magamban gondoltam, hogy ennek a kartársamnak milyen jó dolga van! Nem katona, itthon dekkol! Hát később nem irigyeltem a sorsát. Mikor a bolsevikok hatalmukba kerítették a várost, utána megszervezték a város új vezetőségét, és a mensevikeket börtönbe vetették. A foglyok között volt az előbb említett ügyvéd is. Azután a nép bizalmát kívánták megszerezni. A bolsevik kiküldött népgyűlést (Szobranjét) hirdetett, melyet egy középület nagytermében rendeztek meg. De úgy látszik, a lakosság nem rokonszenvezett a bolsevikokkal, mert - úgy hallottuk később - egy diáklány a szónoki emelvényen beszélő bolsevik kiküldöttet revolverével leterítette. Nyomban meghalt a szónok. Nagy riadalom lett! Az őrség jelen volt a gyűlésen, de a puskáik lent maradtak a kapu melletti őrszobában. Oda lerohantak, s visszajőve mindenkit megmotoztak, de a revolveres merénylőt nem bírták megtalálni. Ezenközben egyeseket megsebesítettek és lelőttek. Másnap reggel mi is odamentünk bámészkodni, és láttam, hogy a véres hullák, amelyeket az emeleti gyűlésterem ablakából kidobtak, ott fekszenek a földön vérbe fagyva. Bosszút akartak állni a merényletért a bolsevikok: kiengedték a mensevik foglyokat a börtönből, és az utcán, hazamenetelük közben lelövöldözték őket a katonák. 133
