Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 3. (Békéscsaba, 2014)
Változások az első világháború után
Békéset«}»« — Kul*uroalot«-Muz«um Közművelődés Háza korabeli képeslapon Változások az első világháború után A trianoni békeszerződés utáni új határok között. Arad és Nagyvárad elvesztését követően Békéscsaba egyre inkább központi szerephez jutott. A többi vidéki várossal összehasonlítva, gazdaságilag az elmaradottság jellemezte, ezért a két világháború között jelentős változások történtek a település életében. Új középületeket emeltek, felgyorsult az utak és a járdák építésének üteme, és a villamosítás is egyre gyorsabban terjedt. Ehhez hozzájárult az a tény is, hogy 1918-ban Békéscsabát városnak nyilvánították, amely kitágította fejlődési kereteit is. A világháború után kialakult gazdasági helyzet miatt, a magyar múzeumok meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek, ezt jól tükrözi az is, hogy 1921-től nem részesült állami segélyben a csabai múzeum. A múzeumok működését és tevékenységét ellenőrző szervezet, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége 1922-ben megszűnt, ezért 1929- ig nem működött olyan testület az országban, amely támogatást, segítséget nyújtott volna a vidéki múzeumok számára. Jól szemlélteti a korabeli helyzetet Móra Ferenc,
