Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - Darvas Józsefről - elfogultság és előítéletek nélkül
Darvas Józsefről - elfogultság és előítéletek nélkül 89 Galilei című darabja bemutatásának megakadályozása ellen. A memorandum szövege csak 1956. október 6-án jelenhetett meg az Irodalmi Újságban. A magyar értelmiség meghatározójává vált a Petőfi Kör. Első nagyobb szabású rendezvényük 1956. március 17-én volt a Kossuth Klubban. Alapvető célkitűzésük, hogy az SZKP XX. Kongresszusa után a személyi kultusz magyarországi eseményeit feltárják, maradványait megszüntessék. A „pártellenzék” vagy más néven a „Nagy Imre-vonal” tagjai - mások mellett - 1956. június 7-én részt vettek a Nagy Imre 60. születésnapján tartott köszöntésen, annak pasaréti, Orsó utcai lakásán. Illyés Gyula író, Kodály Zoltán zeneszerző, Kosáry Domokos történész, Veres Péter író is ott voltak. Az írószövetség - a Petőfi kör működésének felfüggesztése után - 1956 júliusától vált a reformellenzékiek, a szellemi-kritikai megújulás legfőbb fórumává. Az 1956. szeptember 17-i írószövetségi közgyűlésen a 25 fős elnökségbe bekerült Illyés Gyula, Tamási Áron, Németh László, Veres Péter, Szabó Lőrinc, Szabó Pál, Kassák Lajos, Ignotus Pál és Tersánszky Józsi Jenő is. 1956. október 23-án jelent meg a Magyar írók Kiáltványa (irodalmi Újság, 1956. október 23.): „Történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk. Ebben a forradalmi helyzetben csak akkor tudunk helytállni, ha az egész dolgozó magyar nép fegyelmezetten, egy táborba tömörül.” A XX. kongresszus, majd 1956 után Darvas József vállalta a felelős írói számvetést. Közéleti tevékenysége megújult, országjárásairól riportokban számolt be - köztük az egyik legszebb és legjelentősebb írása a Tiszántúli utazás 1957 tavaszán. 1960-ban Az író és a kor című rövid, előszónak szánt írásában fogalmazta meg programját: „a valóság megismerésének szüntelen és forró szenvedélye nélkül sose lehetett és ma különösen nem lehet íróvá senki.” Darvas József az őt legjobban foglalkoztató kérdésekre több műben is visszatért, újra és újra szembesült a két világháború között leírtakkal. Vállalta egy újabb orosházi dokumentum megírását (Orosházi változások, 1965; Orosháza - ma). A történelem általa már egyszer regényben megidézett alakjáról, Hunyadiról ez idő tájt drámát ír. A szociográfia nemcsak a két világháború között volt egyik nagy vállalása, hanem olyannyira szívügye maradt, hogy 1968-ban a Magyarország felfedezése című könyvsorozat egyik életre hívója, szerkesztője, inspirátora lett. Darvas írói tevékenységéről írói pályáját versekkel kezdte. A húszéves fiatalember próbálkozásait a Szivárvány közölte. Első regényei, a Lekete kenyér, Vízkereszttől Szilveszterig (mindkettő Budapest, 1934) a falusi nyomort tárgyalják. Részlet a Fekete kenyérből: „Nem fekszek többet melléd, inkább elmegyek egy krajcáros ringyóhoz. Nekem már igazán elég volt a gyerekből, te meg egyre szülöd őket a nyakamra. Hegedűs Mózes fól-alá szaladgált az alacsony veremlakásban, és patkós csizmái tenyérnyi
