Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - Darvas Józsefről - elfogultság és előítéletek nélkül
90 Életművek idézése darabokban cibálták fól a friss mázolást Megállt az ágy szélén kuporgó, borzas hajú asszony előtt. Hangja kicsit megjuhászodott.- Biztos vagy benne, Róza? Az asszony ölbe ejtette karját, és fáradtan emelte fól kék karikás, homályos szemeit.- Biztos, egészen biztos - sóhajtotta.- Nekem pedig ide ne szüld, az istenedet, mert megfojtom - lobbant fól újra Hegedűs. Tudtam ezeknek máma ebédet adni? Tőlem éhen dögölhetsz kölköddel az ágyon! Pénzt nem tudok szerezni, ha megfeszülök se.- Hát micsinájjak, micsinájjak? - siránkozott énekelve az asszony. Fejétjobbra-balra hin- tázta. - Hát tehetek róla? ...Rongyos kötőjét a szeméhez gyűrte, és furcsán, vinnyogva sírt.- Ne bőgj, ne bőgj, az istenit, mert megtaposlak... Hegedűs tehetetlenül állt mellette, két öklét fóllökte a levegőbe, mintha valami óriásit akarna átkozódni, vagy meg akarná ütni az asszonyt, de azután leengedte őket. Csak fújt egy nagyot, és kiugrott a veremből. A küszöbön majdnem eltaposta a Jóska gyereket, aki eddig torkában dobogó szívvel hallgatta az apja ordítozását, de most visszaijedt a könyvéhez, és buzgón darálta:- „...vivének hozzá kisgyerekeket, hogy illesse azokat, de a tanítványok nem engedték hozzá. De Jézus magához hívta őket és mondá: engedjétek hozzám a kisdedeket, ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké a mennyeknek országa...” Hegedűs egy pillanatra megtorpant...- Ne tanuld ezt a sok vacakot!- De köll! - bámult rá a gyerek megszeppentem - Ezt adta fól a tanító úr holnapra... Apa, nem eszünk semmit? Igazán olyan éhes vagyok. Hegedűs úgy fordult vissza, mintha hátulról beledöfótt volna valaki. Ránézett a gyerek fehér, sovány arcára, keskeny, éhségtől reszkető ajkaira, és csak ennyit mondott keserűen:- Örülj, hogy tied a mennyeknek országa.” Darvas maga írja a Vízkereszttől Szilveszterig című regényéről: „Viszonylag kevésbé széles képet ölel fel, mint a Fekete kenyér - de az ábrázolása intenzívebb. Nem meghökkentő és megdöbbentő nyomor-dokumentáció akar lenni, hanem néhány eleven emberi élet ábrázolása. Az az élet, amelyet Sándor, a regény főhőse él a tanyán, cselédként, alig valamivel elviselhetőbb, mint a Fekete kenyér alakjainak az élete. De úgy beszél róla, úgy meséli el, mint a mindennapok természetes egymásutánját. S ettől ennek az életnek a kegyetlensége még fájóbb, még nagyobb, Nem a kübő kegyetlensége, hanem a bebő.” Országjáró élményeiről szóló riportjai: Országúton, városon (Budapest, I960), szociográfiai művei, mint A legnagyobb magyar falu (Budapest, 1937) és az Egy parasztcsalád története (Budapest, 1939) a helyzet tarthatatlanságát ábrázolták. Darvasban erős a magyar falu igazi képét megrajzoló szociográfiai hajlam, akárcsak a többi népi íróban. Nem volt olyan alapvetően lírai alkat, mint Ily- lyés Gyula, és nem olyan mesélgető-csevegő örök epikus, mint Szabó Pál. Stílusa költőibb és árnyaltabb, mint Illyésen kívül bármelyik „népi” címkét viselő íróé.
