Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - Sinka István, a nyomtalanul elmúló életek krónikása
Sinka István, a nyomtalanul elmúló életek krónikása 73 megjelent nyilatkozatában nagyfokú konformizmusról tett tanúbizonyságot.” Minderre a Sinka életművet leginkább ismerő Medvigy Endre reagált. Szólva arról is, hogy Sinkától új vers 1957. december 18-án, a Földmívelőben olvasható Kocsink, mint a nagy sárga bogár címmel: ebben hangsúlyozott, hogy az ötvenes évek elejétől a haláláig csiszolt hatalmas terjedelmű Szigetek könyve a költő belső emigrációban írt remekműve. Ugyancsak itt találni: 1956. október 31-én a Városligetben részt vett a Nemzeti Parasztpárt újraalakuló közgyűlésén és Illyés javaslatára került annak szellemi irányító testületébe. 1956. november 2-án a Magyar írók Szövetsége forradalmi bizottságába választották. 1990-ben mindezzel együtt és mindenek ellenére posztumusz Kossuth-dijjal tüntették ki. Nagyszalontán ez esztendő óta márványtábla hirdeti a Sinka házon annak különlegességét. Szülőhelye 1997-et Sinka István emlékévként tisztelte. A gyulai Mogyoróssy Könyvtár falán elhelyezett emléktábláját ugyancsak születésének századik évfordulóján, 1997. július 4-én avatta Varga Domokos. Sokan vannak hát, akik ismerik és szeretik, szeretjük Sinkát. Komolyan véve, amit reánk testált. Ahogyan a Hontalanok útján című könyvének 1946. szeptemberi dedikációjában is meghagyta: „Véletlenül a kavargó pesti accán megáll valaki és szól - úgy szól mintha a régi világból visszasírna egy földbe, ködbe, szélbe, záporba temetett harang - mintha valami kedves emlék hajlongana ki az időből: ím itt vagyok, állj meg, nagy csend és nagy szomorúság... és szólj afelől: mi lesz?! Hogy mi lesz? Ide írom Gábor Terikének. Az lesz, hogy lassan előlépked az idő, fellapozza a múlt könyvét, megáll, elgondolkozik fölötte, azután beleírja: születni, szenvedni, embernek lenni, és itt e tájon magyarnak, mindörökké, - ez a parancs és ez az élet". Berettyóújfalun a városi könyvtár, Vésztőn a Művelődési Központ, Művészeti Iskola és Városi Könyvtár viseli Sinka István nevét. A HUNbook internetes könyváruház szervezte, dedikált ritkaságok magyarországi virtuális szép- irodalmi árverésén Arany János Elveszett alkotmány című, dedikált vígeposza és Katona József Bánk bánjának első kiadása mellett hirdette meg Sinka István kéziratos füzetét. Sinka tehát műveiben tovább él. Hol izzítva, hol békítve. Ahogyan mindig is vágyta: „Bejó is lesz megbékülni/S megbékülten megszépülni/ Úgy, mint a pusztán a messzi / S hanyatló viola esti. / Mint ég alján őszi kékség, / Mint a kunnyói szegénység. / Megbékülni majd a tájba / S megszépülni a halálban... / Végy hát karjaidra, idő! / S míg az estém árnyéka nő, / Ringass, mintha fiad lennék, / Mintha már békülni mennék" (Vegyél karjaidra, idő...). A Gyulai Arany János Művelődési Egyesület szervezte Sinka István emléknapon, szeptember 23-án avatták fel Sinka Istvánná Papp Piroska emlékkövét a gyulai Szentháromság temetőben. Az Egyesület ezt az egy alkalmat tartja számon, mint emléknapot, ami mára hagyományteremtő. A12 évvel későbbi, 2009. szeptemberi berettyóújfalui Bakó Endre irodalomtörténész és Gyula Ferencné pedagógus vezette Sinka előadást is úgy hirdették, mint az emléknaphoz kötődő rendezvényt. Sinka István egészalakos szobra, Kő Pál szobrászművész alkotása és a költő nevét viselő művelődési ház Vésztőn áll. 1977-ben a budapesti Egyetemi Színpadon került
