Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 37 a tsz-mozgalomhoz. Betegsége miatt azonban hamarosan járadékos lett; kezdetben 260 forinttal. Végül a tanyai létet is kénytelen feladni. Miután az általa ültetett fákat az elsőtől az utolsóig kiszedegette a vízparti tanyán, kezdte rendszerbe foglalni az addig átélteket. Rendíthetetlenül gyarapítgatta a Munkácsy utcai kis házat lassan megtöltő 2000 kötetes könyvtárát. Az olvasás mellett erőre kapott új szenvedélye, a toliforgatás. „Nagy Gyula múzeumigazgató úr bíztatására elkezdtem megírni életem nevezetesebb epizódjait, «korrajz» formájában. Azóta szorgalmasan szántom a papírt és vetem a betűket. Úgy, mint ahogy szántóvető koromban a magot vetettem a földbe” - vallotta önmagáról. Könyvei (Pirkadattól delelőig, Delelőtől alkonyatig) közül a második megjelenését azonban már nem érhette meg. 1986-ban ment el közülünk. Orosházán, az Alvégi temetőben helyezték örök nyugalomra. A nagysikerű első kötetet a Kairosz Kiadó csaknem negyedszáz év után, 2006-ban újra kiadta. Fia folytatja az édesapja által elkezdetteket. Az eddig általa írottakat a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény őrzi. Erdős Tóth Sándor Orosházán született 1899. augusztus 20-án. 22 éves korától gazdálkodott családi kisbirtokukon. Katonaidejének letöltése után, 1921- ben megnősült. 1951-től tsz-tag. 1956-ban ugyan kilépett, de négy év múlva visszakényszerült. Brigádvezetőként, majd könyvelőként dolgozott. 1964-től nyugdíjas. 25 évig volt az Orosháza-Monori Hangya Szövetkezet elnöke, gazdaköri pénztáros, önkéntes tűzoltótestületi parancsnok. 40 évig irányította a tanyaközpont kulturális ügyeit. Bakó József költő-tanítóval kapcsolatos írásos emlékeit az orosházi múzeum őrzi. A sors nem engedte átlépni tevékeny életének kilencedik évtizedébe. Halála után - rendelkezése szerint - minden írása, könyvtára, gazdasága a városra maradt. Paraszti eszközgyűjteményének megmaradt részét a Szántó Kovács Múzeum gondozza. Fekete Sándor Orosházán született 1892. február 1-jén. Részt vett az I. világháborúban. 1916-ban megnősült. Harmincéves korától önálló gazdálkodó. Háza Orosházán, a Töhötöm utcában, földje-tanyája Kardoskúton volt. 1960-ban tsz-tag lett, 80 éves koráig dolgozott itt, hogy nyugdíjat kaphasson. Ezután az orosházi evangélikus egyházközség harangozója. Összeállította a családfájukat. A Tolna megyei Zombára többször is elkerékpározott, hogy megnézze, honnan jöttek az ősei. Saját elhatározásából 1963-ban elkezdett s Nagy Gyula biztatására 7 éven át bővített, kivételes forrásértékű, fotókkal, családi dokumentumokkal kísért önéletírását 16 határidőnaplóban olvashatjuk a Békés Megyei Levéltárban. Megbízható emlékezetére, de tüzetes utánajárásra is épülő munkája országos példa lehetne, ha sikerülne közzétenni. Fekete Sándor élete fénye 1975. szeptember 20-án kialudt. Azóta az orosházi Alvégi temetőben pihen. Szinte példátlan, hogy felesége is papírra vetette az élettörténetét. Fekete Sándorné Szabó Rozália 1893-ban született Orosházán. Tizenhat
