Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - Sinka István, a nyomtalanul elmúló életek krónikása
68 Életművek idézése társadalom kezdettől fogva pártolja Sinka István irodalmi törekvéseit. Még kötete sincs, amikor 1933. május 24-én a kaszinóban megrendezik az estjét. Itt hatvanan jegyzik elő a költő előkészületben lévő verseskötetét. A himnuszokra Gönczi Béla vésztői református lelkész hívta fel Nagy Miklós szeghalmi gimnáziumi igazgató figyelmét. A lektorálásra felkért Áprily Lajos és Reményik Sándor is elismerően nyilatkozik Sinka műveiről.” Művei sorát folytatva: Fekete bojtár vallomásai /Önéletrajz/ (Püski Kiadó, New York, 1987), majd ugyanez 1989-ben idehaza Püski - Csokonai kiadásban. Publicisztikai kötete: Mezítláb az utolsó padban /Újságcikkek, sajtónyilatkozatok/ (Sárréti Múzeum, Péter András Gimnázium, Eötvös Kiadó, Budapest, 1989). Ajánlások. A dedikációgyűjteményt felkutatta és szerkesztette: Balogh Ferentz. (Polgármesteri Hivatal kiadása, Vésztő, 1992), Nagy útakról hazatérve. Összegyűjtött versek I-II. Legteljesebb kiadás, a Püski Kiadótól, 1993-ban. A Balladák (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest - Kolozsvár, 1997) című kötet utószavából: „A műballada születése a legnagyobbakéval: az európai irodalomban Goethe, a magyar irodalomban Arany János nevével forrott össze. Arany balladái irodalmunk olyan időtlen értékei, amelyekhez hasonlókat csak Sinka Istvánnak sikerült alkotnia. Mindketten Nagyszalonta szülöttei... Kettejüket együtt említve azonban ne feledjük, hogy Arany balladái nemcsak egy zseniális költőnek, hanem egyszersmind egy tudósnak, egy poéta doctusnak a remekművei is... Sinka legföljebb a műfaj nevét tanulta könyvből, ezt a tudományos műszót ugyanis a balladaalkotó nép még nem ismerte. A balladatémákat sem kellett felkutatnia vagy kitalálnia, csak éppen ki kellett válogatnia abból a tragikus emberi színjátékból, amelyet maga is, sorstársai is végigéltek”. További kötetei: Kadocsa, merre vagy? Összegyűjtött elbeszélések, újságcikkek, sajtónyilatkozatok. (Püski Kiadó, Budapest, 1997) - Medvigy Endre forrásértékű utószavával. Szép értelme földi dolgainknak. Százhúsz bujdosó ének - ugyancsak helyi kiadás 1997-ből, a szeghalmi gimnázium és a vésztői önkormányzat jóvoltából. Válogatott versei (Unikornis Kiadó, Budapest, 1997), Sírás az időben. /Válogatott versek magyarul és bolgár nyelven/ (Hollósy Galéria, Budapest, 2001), Isten őszi csillaga. Versek, újságcikkek, dokumentumok, ajánlások Medvigy Endre szerkesztésében (Vésztő, 2007). Előszavában olvashatjuk: „Sinka István a partiumi szilajpásztorok szószólója, a bihari és békési szegényparasztság hányatott sorsú népi énekese, a ma is korszerű látomásos, szürrealisztikus költészet világirodalmi rangú magyar klasszikusa...”. Sinka István válogatott versei (Osiris Kiadó, 2007). Kritikai megítéléséből „Verseiben a szegényparasztság követeléseinek adott hangot." „Szenvedései és politikai csalódásai: a népi írómozgalom bomlása, a társadalmi reformok elmaradása reménytelenségbe taszították.” „A népi pusztulás látomását az alföldi vallási szekták tanításai nyomán alakította ki.” „Tragikus szemléletét a faji romantika és mitológia
