Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)

Életművek idézése - Sinka István, a nyomtalanul elmúló életek krónikása

62 Életművek idézése kultúra” egyidejű létezéséről: Ember és szerep (1934). A Nyugat immár harma­dik évtizede meghatározó tényező volt. Vonzásköre újra nőtt. Negyedszázados jubileumán Móricz kijelentette: „A Nyugat huszonötödik évét azzal kezdi, amivel az elsőt: magvat termelni a jövőnek.” Összességében a harmincas évek szépiro­dalma kimagasló teljesítményeket hozott. Művészetek A munkásmozgalomhoz is kötődő avantgárd festészet emigrációból hazatért legjobbjai: Kernstok Károly, Kassák Lajos. Itthoni követő: Derkovits Gyula. Az 1929-től a Római Magyar Intézet műteremházában dolgozó „római iskola” leg­jelesebbje: Aba Novák Vilmos. Az 1928-ban alapított szentendrei művésztelepen bontakozott ki a magyar avantgárd újabb hulláma a harmincas évek derekán. Vajda Lajos (1908-1941) és Korniss Dezső (1908-1984) fogalmazták meg a „szentendrei” programot 1935- ben: elérni azt, amit a népművészethez forduló Bartók és Kodály már megva­lósított a zenében. Sinkával egy időben jelent meg Medgyessy Ferenc, akinek a debreceni Déri Múzeum elé készített négy allegorikus bronzszobra az 1937-es párizsi világkiállítás Grand-Prix díját kapta. Ez időben kezdték megismerni a gyulavári Almássy-kastély cselédszárnyában született Kohán Györgyöt. Filmművészet Miközben Sinka István a pusztai szél hangjára figyelt, a korszak legnépszerűbb művészeti, szórakoztatóipari ága a film lett. Heltai Jenő a moziról: „Egy centimé­ter igazi költészet / És háromezer méter butaság”. Az ő találmánya a „mozi” szó is. Az első két magyar hangosfilm 1931-es. Közülük a Hyppolit, a lakáj (rendezője: Székely István) évtizedekre eldöntötte a magyar filmek műfaját, tematikáját, szí­nészijátékát, de még a színészek megválasztását is: komikus Kabos Gyula (1888- 1941), hősszerelmes ifjú Jávor Pál (1902-1959) vagy Ráday Imre (1905-1983). A végzet asszonya szerepében rendszerint Karády Katalin (1912-1990). Zene Ekkor teljesedett ki Bartók művészete. A tömegkultúrában továbbra is hódított a magyar nóta és az operett. A húszas évek technikai találmányainak: a rádió­nak és a gramofonnak köszönhetően gyorsan terjedt a jazz és a modern táncze­ne (step, charleston, tangó, swing). Az irodalmi elit ellenérzéssel fogadta az új tömegdivatokat. „A jazz-bandnek megvan az a föltétien előnye, hogy mellette nemcsak gondolkozni nem lehet, hanem még érezni sem” - olvashatjuk Koszto­lányinál az Édes Annában.

Next

/
Thumbnails
Contents