Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Utószó Bárdos Zsuzsa kötetéhez (Szabó Ferenc)
Utószó Bárdos Zsuzsa kötetéhez 211 Utószó Bárdos Zsuzsa kötetéhez Szabó Ferenc A szépirodalom mint szellemi alkotó tevékenység szélesebben, tágabban értelmezett körébe tartozó, akár a letűnt századokban született, akár a jelenkorban napvilágot látott műveket az emberiség kultúrájának a legmaradandóbb részéhez számítjuk. A számos műfajban jelentkező mindenkori toliforgatók élet- útjára, alkotói pályafutására,eszme világukra, a munkálkodásukat segítő vagy akadályozó körülményekre, fogadtatásukra, utóéletükre vonatkozó emlékek fáradhatatlan gyűjtése, hozzáértő megőrzése és közreadása a közgyűjtemények alapvető rendeltetése.. Az írásbeliség elterjedése óta, egyes közösségi és magángyűjteményeken túl, a hagyományok és a jogszabályi kötelezettségek alapján, a saját „profiljuknak” megfelelően működő szakintézmények: a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak végzik el ezeket a sokfelé ágazó, mindig bővülő feladatokat ilyen úton nemzetközi, nemzeti és tájankénti, települési kiterjedésben egyaránt - a bennük megőrzött források szellemisége szerint - megalapozzák az irodalmi műveltség tartalmi és minőségi értékeinek beépülését a társadalom változó mindenkori életébe, ízlésébe, elősegítik az új értékek és a tradíciók találkozását, akár az ütközését is. Az idő fonalán haladva: a népszerűsítés, az elterjedés, az olvasottság fázisai szerint, részben a kritikai fogadtatás, végső fokon az oktatás csatornáin keresztül formálódik ki akár egyes művek, akár pedig egy irodalmi irányzat, különösen egy író, költő, egy jelentős irodalmi esemény tartósabb értékelése a köztudatban. Különböző behatások, de a generációk váltakozása, az irodalom- tanítás módosulása aránytalanul nagy eltolódásokat válthatnak ki. Az említett folyamatok tényszerű dokumentálása - az írói levelezésre, a fotó- és hangfelvételekre, a kapcsolódó tárgyakra is kiterjedve - a kéziratban és könyvalakban megőrzött alkotások igen fontos kiegészítői lehetnek. Erre nézve az irodalmi muzeológia gyűjteménygyarapítási és nyilvántartási gyakorlata célszerű. Különösen, ha értékes közléseket hozó személyes kapcsolatok is kialakulnak az emlékanyag múzeumba kerülése során. Míg Europa nyugodtabb múltra visszatekintő
