Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - A Párisból elindult utas, ki hazafelé tartott: Justh Zsigmond
A Párisból elindult utas, ki hazafelé tartott -Justh Zsigmond 147 A Párisból elindult utas, ki hazafelé tartott A 150 esztendeje született Justh Zsigmondról Justh Zsigmond a 19. század végének kiemelkedő alakja lehetett volna, ha nem csupán 31 földi esztendővel ajándékozzák meg az égiek. Ám még így is igen jelentős életművet hagyott maga után. Ennek ellenére napjainkig méltatlanul bánik vele a magyar irodalom- és színháztörténet. Mostanában mindössze vidékünkön, szűkebb hazájában: Orosházán, Gádoroson kutatják munkásságát, ápolják emlékét. Itteni ismerői a „magyar Tolsztojnak” is nevezik. Méltatásunkat Mikszáth Kálmán találó megállapítására fűzzük: „Úgy kell őt venni, mint egy Párisból elindult utast, a ki hazafelé tart. Még rajta van kocsija kerekén ...a párisi por, de a gondolata már az alföldi szélmalmokon és kútgémeken jár. A mint el-elma- radozik a Notre Dame-torony meg a fényes kirakatok, hogy im felbukkannak a pusztán a muskátlis ablakok, Justh előtt is halványodnak Zola és naturalizmusa.” Justh Zsigmond előkelő nemesi családból származott, ősei a Túróc megyei, kihalt Necpáli családtól örökölt községben laktak. Édesapja, Justh István ott érkezett közénk, 1821-ben. 28 évesen kötötte össze az életét Pákozdy Matilddal. A rá következő évben ajándékozta meg frigyüket a sors elsőszülöttjükkel, Gyulával, aki később Kossuth híveként vált a Függetlenségi 48-as Párt vezetőjévé s Makó országgyűlési képviselőjévé. Második fiuk, Gedeon 13 évesen tüdőbajban meghalt. A család 1855-56-ban költözött az anyai ágon örökölt Békés és Csanád megyei, mintegy háromezer holdnyi birtokra. A jogot végzett apa Szentetornyán is gazdálkodott, kivíva bérlői tiszteletét. „Justh Zsigmond született Békésmegyében, a pusztaszenttornyai kastélyban, 1863-ban, és meghalt 1894-ben Can- nesban. Ebből a két sorból egész élete konstruálható. Harminczegy évig élt, előkelő úrfi volt, mert kastélyban született a neczpáli Justhokból; regényeket írt, mert máskép nem fordulhatna elő e gyűjteményben, és tüdőbetegségben halt meg, mert mit keresne a békésmegyei ember Cannesban, ha új tüdőt nem?” - idézzük ismét Mikszáth Kálmánt a Magyar Regényírók 1905-ös képes kiadása előszavában megjelent soraival. „Törékeny, bágyadt, hirtelenszőke ifjú, kinek ábrándos szemeiben mély tűz ég” - jellemezte a továbbiakban. A harmadikként világunkra érkezett Justh fiú szülőhelyén, a békési Szabad-Szent-Tornyán, más
