Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. (Békéscsaba, 2013)
Személyes emlékek - Fodor Ferencné visszaemlékezése
A csabai posta 225 éve női kézilabdacsapat volt. Ezek a színjátszócsoport kivételével még 1960-ban is léteztek amikor a hivatalhoz kerültem. Sajnos a sporttevékenységek hamarosan megszűntek A fúvószenekar tevékenysége 1972-ben szűnt meg, mert a Postavezérigazgatóságtól nem kaptuk meg a megfelelő támogatást. A MÁV vette át a zenekar működtetését, ahol a mi zenészeink alkották a zenekar gerincét. Az 1960-as évek közepén alakultak meg az első szocialista brigádok Az idők folyamán számuk gyarapodott, és mire a mozgalom megszűnt, 13 brigád dolgozott a hivatalnál, a hírlapkézbesítőktől az Általános Osztályon dolgozókig. Ekkor kezdték el a Kiváló Hivatal verseny szervezését is. Itt olyan feladatokat kaptak a hivatalok amik adatokkal, számokkal mérhetőek voltak pl- az „A„ napon feladott küldemények „B” napon történő kézbesítése. (Hol van ma már ez?) Nos, azt hiszem, hogy az utána következő időre már sokan emlékeznek közülünk de a fiatalabbaknak azért elmondom. Békéscsaba I. Megyei Postahivatal többször is volt „ Kiváló Hivatal ’ ’. Talán még megvannak az oklevelek amiket kaptunk Szeretnék még beszélni arról a kollektíváról, ami jellemző volt a hivatalra. A postásbálok a nőnapok a gyermekeknek karácsonyra adott ajándékcsomagok már a 60-as évekre is jellemzőek voltak 1970-ben lettem szakszervezeti titkár, természetesen megtartottam a régijól bevált rendszert, s igyekeztünk még jobban összekovácsolni a hivatal közösségét. Nagy segítséget kaptam a szintén 1971-ben kinevezett Sándor Jánostól, aki Ferró Borbála nyugdíjba vonulásával lett hivatalvezető, valamint Békefi István szaktárstól, akit hivatalvezető helyettessé neveztek ki. De segített a KISZ, az MSZMP-vezetés is. Nem volt elkülönülés a társadalmi szervek és a szakmai vezetés között. Természetesen ehhez az kellett, hogy a hivatal dolgozóinak is legyen kedve a kezdeményezések elfogadásához, és segítsenek azt megvalósítani. Volt olyan évünk amikor szinte minden hónapra esett valamilyen rendezvény. Postásbál, nőnap, belföldi-külföldi kirándulás, férfinap, festménykiállítás, nyugdíjastalálkozó, barátságos focimeccs a Szegedi Postaigazgatóság csapatával, nyugdíjas-búcsúztató. Mindig arra voltunk büszkék hogy jó a kollektívánk Persze voltak akik kilógtak a sorból, de ahol200-250 ember dolgozik szerintem ez természetes. Hiszen akkor még hozzánk tartozott a távbeszélőközpont, díjelszámolás, hírlapterjesztés az egész városban, sőt az egész megyére kiterjedően a MEHTV-en keresztül. Akkor is voltak viták de ha egy mód volt rá, túlléptünk rajta, s ment az élet tovább. Persze nem a szórakozás volt afő feladatunk hanem a munka, méghozzá jól elvégezve. így volt ez akkor is, amikor Szántó István szaktárs vette át a vezetést 1979-ben. Legtöbb baj a bérfejlesztéssel volt. Sokszor olyan kevés volt az egy főre jutó összeg, hogy ma már el sem hiszik: 20- Ft/fö. Szóvá is tettük Nem dicsértek meg érte, de azért nem harapták le a fejünket sem. Mivel ilyen volt a kollektíva, ki kellett értük állni a vezetésnek s mi igyekeztünk hogy ne okozzunk csalódást. Most szomorúan hallom azoktól a munkatársaktól, akikkel még együtt dolgoztam, hogy milyen jó nekem, mert már nyugdíjas vagyok 51
