Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

Cigánydialektusok Magyarországon A magyar Vályi István vetette fel elsőként a cigányok indiai származásának valószínűségét. Vályi a leideni egyetemen malabár tanulókkal került érintkezésbe, kiktől ezernél több malabár szót jegyzett le, melyeknek a hazai cigányok szavaihoz való hasonlatossága feltűnt neki. Hazatérvén közölte c szavakat magyarországi cigányokkal, akik közülük sokat megértettek.

01 Ezt az elsőkénti problémafelvetést Grellmann is elismeri és könyvében igazolja.

52 A felfedezés ténye, úgy látszik, kielégítette a magyar nyelvészeket, mert közel 150 éven keresztül nem foglalkoztak cigány nyelvészettel. Az 1877-es év végül is fordulatot hozott. Megjelentek Ihnátkó

53

, Wlislocki

54

, Györffy

55

, Nagyidai-Sztojka

56

, és József főherceg

0

' munkái. Ezek közül - a mai Magyarország területén munkálkodó kutató számára - a legértékesebb Györffy és NagyidaiSztojka szótára, akik az úgynevezett „magyar-cigánynyelv" egyik dialektusát, illetve egy „oláh(Kolompár)-cigány" dialektust írnak le, - műkedvelői szinten. József főherceg már nyelvészeti igényekkel lép fel, de impozánsnak tűnő nyelvtana és szótára - melyben még török-cigánydialektust is 51 Ennek közlése: Anzeigen VI. 87-88. old. (1776.) 52Grelmann: Historischer Versuch über die Zigeuner, - 280. old. (Göttingen, 1787.) 53 Ihnátkó György: Czigány nyelvtan. (Losoncz, 1877.) 54 H. Wlislocki: Die Sprache der transsilvanischen Zigeuner (Leipzig, 1884.) 55 Györffy Endre: Magyar és czigány szótár (Paks, 1885.). 56 Nagyidai Sztojka Ferenc: Magyar és czigány nyelv gyök-szótára, Kalocsa, 1886.). 57 József főherceg: Czigány Nyelvtan (Budapest, 1888.). í6