Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)
közöl, sőt összehasonlítást különböző indus nyelvekkel erejét meghaladja, eklektikussá, s ezáltal megbízhatatlanná válik. Ihnátkó munkája csehszlovákiai, Wlislockié pedig erdélyi vonatkozású, - azonban utóbbi művei (beleértve cigánynéprajzi kutatásait is) csak kellő kritikával használhatók. A külföldi nyelvészek közül, lehetetlen meg nem említenünk Miklosich kitűnő munkáját 58 , aki magyarországi cigánydialektusokat is tárgyal, - míg Borrow magyar-cigány szójegyzéke 59 inkább kuriózum. Jenleleg öt kiváló nyelvésznek, az angol B. Gilliat-Smithnek, a cseh Jiri Lipanak, a jugoszláv Rade Uhliknak, az osztrák J. Knoblochnak és a francia Vania de Gila-nak vannak a Duna-melléki területekre - köztük egyes magyarországi cigány-nyelvjárásokra is - kiterjedő ismeretei. Jelen tanulmány szerzője nem nyelvész, hanem etnográfus, - aki igen sok időt tölt cigányok körében, ismer több magyarországi cigánydialektust, s úgy véli, hogy talán nem lesznek haszontalanok észrevételei mind a hazai, mind a külföldi cigány-nyelvvel foglalkozóknak. Mindenekelőtt kíséreljük meg a jelenleg Magyarországon élő különbözőfajta cigányok osztályozását. 00 Magyarországon kétféle cigányt különböztetünk meg: 1. Cigány anyanyelvű. 2. Nem cigány anyanyelvű. 58 F. Miklosich: Über die Mundarten und Wanderungen der Zigeuner Europa's (Akad. Denkschriften, 1872-1880. Wien). 59 Borrow's Hungarian-Romani Vocabulary (Journal of the Gypsy Lore Society, Vol. XXIX. page 115.). 60 Lásd : K. Erdős : A classification of Gypsies in Hungary (Acta Ethnographica, .Tom. VI. Fasc. 3-4. - és Erdős Kamill: A magyarországi cigányok (Néprajzi Közlemények III. évf. 1-2. szám. - Budapest, 1958.).
