Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

tára bolonddá tett téged a cigány, pedig ha adtál volna neki egy pofont, rögtön szörnyethalt volna. Visszafordult erre nagy dühösen az ördög - de a cigány már messziről észrevette. Jaj, gyorsan gyermekeim, jajgatott a cigány, gyorsan vegyetek elő kalapácsot, ásót, lapátot, üllőt, és ordítsátok mind egyszerre: jaj, de nagyon régen nem ettünk már ördöghúst. Az ördög megijedt és visszarohant. Űjra találkozott a rókával és így szólt hozzá: ej, te engem becsaptál, meg akartál etetni engem a cigány gyerekeivel - és az ördög agyonütötte a rókát. Aztán hazament az anyjához. A cigány pedig boldogan élt tovább a gyerekeivel - és tán még most is él, ha meg nem halt. A Békés megyei cigányok - hasonlóképpen a más megyékben élő oláh-cigányokhoz — igen szeretnek és sokat és szívesen táncolják sajátos táncaikat.

32 Szakemberek több filmfelvételt készítettek az itt élő cigányok táncairól.

33 Ha a cigányok táncairól beszélünk, meg kell különböztetnünk a „botoló-táncokat"

3

'

1 és az úgynevezett „cigány-táncokat".

35 33 Filmezett Békés megyében: Pesovár Ernő, 1955-ben: Békéscsabán: Maácz László és Kápolnai Imre, 1955-ben. Sarkadon: Manninger György és Maácz László 1954-ben. Orosházán: Maácz László, 1954ben. Szarvason: Maácz László, 1955-ben. Szeghalmon: Maácz László, 1956-ban. Vésztőn: Náfrádi László, 1952-ben. Battonyán: Maácz László, 1954-ben. 34 Martin György (Népművelési Intézet) és Maácz László (Állami Népi Együttes) a botoló-táncok két kiváló szakértője nem ért egyet e táncfajta eredetének, illetve származásának kérdésében. Martin ezt a „hajdú-táncokban" találja, míg Maácz a cigányeredet mellett kardoskodik. 35 Jelentős, a cigányok táncaival kapcsolatos adat van dr. Morvay Péter birtokában (Néprajzi Múzeum) - és igen jól ismeri még e táncokat Éri Istvánné és Pesovár Ferenc is.