Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

Amíg a halott a házban van, éjszakánként „virrasztani" kell mellette. A ravatalon levő koporsót körbeállja a gyászoló rokonság, pálinkát isznak és siratókat énekelnek. Temetés után egyes törzsek, például a tótkomlósi Kherár-cigányok, halotti tort (Pomána) tartanak. Idősebb egyén pománáján csak az öregebbek, míg a fiatalabbén az ifjúság is részt vesz. Meghívnak még ide egy-két nem cigány származású asszonyt is, akit megvendégelnek. Az asztalra a halott részére is tesznek kenyeret és sót, és étkezés végeztével a sót, a kenyeret és a maradék csontokat kiviszik a temetőbe és elássák a sírba a halott lábához. Pománát hat hétre és egy évre szoktak tartani. Az oláh-cigányok hite szerint a meghaltak a másvilágon éppen úgy élnek, mint a földön -, csak az asszonyok ott nem szülnek. Aki a földön sánta volt, az ott is sánta; akinek például kivették a vakbelét, az ott már nem „teljesértékű" ember. (Ezért is irtóznak minden operációtól.) A mcghaltnak megfelelő tisztelet adatik. Jeles napokon (karácsony, újév, húsvét, pünkösd) vizet öntenek az utakra és a temetőbe is kivisznek például fél liter pálinkát, hogy a sírra öntsék, mivel - a halottnak a másik világban is kell innia. Akinek több halottja van, az több vizet önt. Mindenszentekkor ételt, italt és cigarettát osztanak szét a szegények között, hogy - ezek imádkozzanak a meghaltakért. Az évben legelőször termett gyümölcsöt is a „halottaknak" adják (például vesznek cseresznyét, mikor még pár szem egy kis csomóba van kötve, és ezt ajándékozzák idegen gyermekeknek). Igen sok helyen, még az évben legelő-