Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)
ször főzött friss főzelékféléből is az idegenek esznek először (például átviszik a tálat a szomszédokhoz). A halál (mely félelmetes), igen sok esetben különböző betegség következménye, éppen ezért népi gyógyászatuk meglehetősen fejlett. 39 A gyógymód lehet természetes és lehet varázslatos. Mindegyikből bemutatok néhányat: Ha a gyermeknek el vant rontva a gyomra (pl. káposztától megcsömörlött), akkor a hátát kell dörzsölni, masszírozni. Fejfájás: ecettel kell bedörzsölni a fejtetőt, és utána jó melegen bekötni, vagy például kis párnát rátenni. Meggyűlt sebek (pl. lábfeltörésnél) ketté vágott paradicsomot kell rákötözni (ez felpuhítja) azután avas szalonnabőrt kötni rá. (De legjobb a nyúlháj.) Furunkulus: Akácfalevél-csomót kell rákötni (többször váltva egymás után) - ez kiszívja. Fagyás: A fagyott testrészt epével kell bekenni. Reuma, ízületi gyulladás: o-féle füvet (mindegy, hogy milyen, lehet például burgonyaszár is) kell vízben megfőzni és a főzetet egy hordóba beleöntve, - a gőze fölé kell ülni (pl. lábfájásnál, zsugorodásnál). Hasmenés (vérhasban is jó) : kevés ecetet és cukrot kell tenni egy evőkanálba és lenyelni. (Vizet nem szabad inni rá.) 40 Vagy: Mosóedényben (de lehet másfajta edény is) ku39 Dr. Oláh Andornak (Békéscsaba) vannak még ismeretei a megyében élő cigányok népi-gyógyászatával kapcsolatban. E témakör jeles müvelője - országos viszonylatban — dr. Gunda Béla (Debrecen). 40 Szokás a gyógyszer bevétele után a kanalat a bal vállon keresztül hirtelen hátradobni. Ezt azért teszik, hogy ugyanolyan gyorsan hasson a gyógyszer, mint amilyen gyorsan a dobás történt. Itt említem meg, hogy az utóbbi években a cigányok orvos és patikagyógyszer igénye erősen megnőtt, s ennek következtében népi-gyógyászatuk sokat vesztett jelentőségéből. Mint az egyéb hagyományok őrzéséhez, itt is az öregek - és főként az asszonyok - ragaszkodnak az ősi módszerekhez.
