Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

előtt köttetik. Ez azonban egy cseppet sem jelenti azt, mintha a - csupán eszem-iszommal szentesített - lakodalomnak nem volna meg a maga „törvényes" súlya. Sőt. A házastársi hűséget igen komolyan veszik, és a házasságtörés meglehetősen ritka. Ebben a szenvedélyes cigánytermészet nem ismer tréfát. Régen különösen, de még most is előfordul, hogy a hűtlen cigányasszony halállal lakol nem beszélve egyes apróbb, de néha igen kegyetlen büntetésről, például: hajlevágás stb. és az is előfordul - nem is egyszer - mikor a féltékeny feleség leharapja férje csábítójának az orrát. Van azonban ennek a házastársi hűségnek egy kis szépséghibája is. Ha a férj bevonul katonának, vagy például hosszabb időre börtönbe kerül - tehát, ha a házastársak egyike huzamosabb ideig távol van, az otthon maradt fél igen sok esetben új társat választ. Hangsúlyozni kívánom, ez csak akkor történik meg, ha az egyik házastárs évekre távol van. A válás igen-igen ritka. De bármilyen hosszú életnek is egyszer vége szakad és elkövetkezik a halál félelmetes pillanata.

38 A halottat kedvenc ruhájába öltöztetik, függetlenül attól, hogy milyen színű és hogy mennyire viseltes. A halottal együtt temetik el a pipáját, vagy ha cigarettázott, néhány darab cigarettát tesznek a koporsóba. Aprópénzt is tesznek bele, sőt az is előfordul, hogy pohár bort vagy pálinkát öntenek rá, ha életében nagyon kedvelte az italt. A meghalt nevét többet sohasem ejtik ki - és a gyászoló család férfitagjai hat hétig nem borotválkoznak. 38 Lásd bővebben Erdős Kamill: Cigány-temetés. (Néprajzi Közlemények, III. évf. 3-4 .szám, Budapest, 1958.)