Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

kor jelentkezik újra munkára, ha már nagyon megszorult. Természetesen az állami gazdaságnak nem érdeke az ilyen megbízhatatlan - hol kilépő, hol belépő - munkások alkalmazása, és viszolyog felvételüktől, vagy egyenesen megtagadja. Ott könnyebb a helyzet, ahol a cigány munkavállalók a nagyszülők gondjaira tudják bízni gyermekeiket, viszont sok gyereket nem szívesen vállalnak a legközelebbi hozzátartozók sem -, még ha cigányok is az illetők. S nem utolsósorban a cigány anya annyira ragaszkodik gyermekéhez, annyira maga körül szereti látni családját, hogy még kis időre sem válik meg tőle szívesen. E komoly és fontos probléma mielőbbi orvoslásra vár, mert nem lehet közömbös, hogy az állami gazdaságok, ezek a megyei cigány-tömegek számára oly különleges jelentőséggel bíró, mondhatni egyetlen munkahelyek, milyen lehetőségeket tudnak találni és teremteni a cigány munkavállalóknak. Mégpedig úgy, hogy az sem lehet cél, hogy csupán a férfiak dolgozzanak. A megfelelő munkaalkalom - és nemcsak nyáron, hanem télen is

19 - biztosítása után a következő feladat: a lakáshelyzet megjavítása. A megyénkben lakó cigányok többsége még mindig egészségtelen, alacsony és szűk putriban lakik. Ez nem megyei specialitás, mert sajnos a Magyarországon élő mintegy 200 ezer cigányból 150 ezer lakik még mindig putriban és kunyhóban.

20 Az évszázados mulasztásokat nem lehet az egyik napról a másikra jóvátenni, bár kormányzatunk mindent elkövet, hogy meggyorsítsa ezek felszámoMagyarországon a kb. 320-350 ezer cigányból 1979-ben kb. 100 ezer fő él telepen. 19 Erőteljesebben kell belevonni a cigányokat a szövetkezeti mozgalomba. Gondolok itt nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari szövetkezetekre is, pl. kosárfonó, bádogos stb. 20 Pogány György és Bán Géza : A magyarországi cigányság helyzetéről. - Kézirat (Budapest, 1957) - 28. old.