Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

A cigányság viselkedését, gondolkodásmódját — egy ideig még - őseinek társadalmi létében kell vizsgálnunk. Félreértés ne essék. Nem kivételezést, enyhébb elbírálást értek ez alatt, de meg kell szűnni annak a lehetetlen állapotnak, hogy a pl. már 500 év óta hazánkban lakó cigány is igyekszik letagadni cigány származását - új környezetben - még akkor is, ha történetesen úgy néz ki, mint egy néger. A környező lakosság nagyobb segítsége kell. Jól tudom, hogy ez cseppet sem könnyű feladat. Mindjárt itt van mint probléma, a cigányságnak a környező lakosságtól olyanynyira eltérő gondolkodásmódja. Ez a gondolkodásmód mely a társadalomból való kirekesztettségének folyománya - azt jelenti, hogy képzettársításai elütnek a környezet által megszokottól. Mondhatnám úgy is, hogy a primitív népek bizonyos fejlődési szakaszára jellemzően, átmenet a praelogikus és a logikus gondolkodás között. Tehát - kérdéseinkre adott válaszai nem mindig köntörfalazások, csűrés-csavarások, „mellébeszélések", hanem asszociációs törvényszerűségek. Persze ez a kérdés nem olyan egyszerű, különösen rendőri szemmel nézve. - Szeretnék szólni pár szót a lopásaikról is. A cigányok felfogása szerint a lopás: nem bűn, hanem istentől eredő joga minden cigánynak. így hallotta ezt apjától-anyjától, azok is a szüleiktől és így tovább. Arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy a cigány nomád nép, s hazánkba is mint ilyen érkezett. A nomád népekre pedig jellemző az idegen javak eltulajdonítása. Gondoljunk csak arra, milyen drákói rendszabályokat kellett hozni István királynak a nomád magyarok lopásainak megfékezésére. És a későbbiek folyamán, a kunoknál ugyanez volt a helyzet. A cigányságnak