Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

jelentős hányada még e század elején is karavánokban járt Magyarországon; külföldön pedig jelenleg is nomadizál. Évszázados, sőt évezredes életmódot nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, illetve megszüntetni. Ehhez hosszú, szívós, kitartó, felvilágosító munkára van szükség. - Magyarországon több fajta cigány él. Az elkülönült csoportok között sok esetben oly nagymérvű az eltérés, hogy egymás beszédét nem értik, de szinte kaszt-jellegűnek mondható — sokszor igen erős - eltérés mutatkozik közöttük más szempontokból is, pl.: nem házasodnak össze, nem isznak közös pohárból, nem laknak egy fedél alatt stb. Tehát, csoportos munkábaállításnál (pl.: állami gazdaságban vagy más munkahelyen) nézzük el sajátos életszokásaikat, ha az nem érinti különösebben a munkafegyelmet. A cigányságnak adjuk meg a megbecsülést, ami kijár minden embertársunknak. Ne tegezzé le senki válogatás nélkül a cigányokat! Szokásban van, akár öreg, akár fiatal, akár asszony, akár férfi - de ha cigány, letegezik. A cigányokról alkotott általános felfogás alól van kivétel is. Ez a kivétel: a zenész cigányok társadalma, ök életmódjukban, öltözködésükben, s egész magatartásukban, szinte már kiváltak a cigányság egészéből. Ugyanúgy kiváltak, mint például a cigányság más csoportjaiból kiemelkedett értelmiségiek. Meg kell mondanunk, hogy ezeknek a kiemelkedett egyéneknek a többsége a későbbiek folyamán, sajnos minden kapcsolatot megszakít a cigánytelepen maradt társaival. Ezen változtatni kell, mert ezek a tanult egyének igen sokat tehetnek a cigányok egészéért. • 1957-ben, a párt és a kormány létrehozta - a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának kebelén belé