Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)
Cigánydi ale k tusok Magyarorszáscon A magyar Vályi István vetette fel elsőként, a cigányok indiai származásának valószínűségét. Vályi, a leideni egyetemen malabar tanulókkal került érintkezésbe, kiktől ezernél több malabar szót jegyzett le, melyeknek a hazai cigányok szavaihoz való hasonlatossága feltűnt neki. Hazatérvén közölte e szavakat magyarországi cigányokkal, akik közülük sokat megértettek. 51 Ezt az elsőként! problémafelvetést Grellmann is elismeri és könyvében igazolja. 52 A felfedezés ténye, úgy látszik, kielégítette a magyar nyelvészeket, mert közel 150 éven keresztül nem foglalkoztak cigány nyelvészettel. Az 1877-es év végül is fordulatot hozott. Megjelentek Ihnátkó 53 , Wlislocki 5,i , Győrffy 55 , Nagyidai-Sztojka 56 , és József főherceg 57 munkái. Ezek közül — a mai Magyarország területén munkálkodó kutató számára — a legértékesebb Győrffy és Nagyidai-Sztojka szótára, akik az úgynevezett „magyar-cigánynyelv" egyik dialektusát, illetve egy „oláh(Kolompár)-cigány" dialektust írnak le, — műkedvelői szinten. József főherceg már nyelvészeti igényekkel lép fel, de impozánsnak tűnő nyelvtana és szótára — melyben még török-cigánydialektust is közöl, sőt összehasonlítást különböző indus nyelvekkel — erejét meghaladja, eklektikussá, s ezáltal megbízhatatlanná válik. Ihnátkó munkája csehszlovákiai, Wlislockié pedig erdélyi vo51 Ennek közlése: Anzeigen VI. 87—88. old. (1776.) 52 Grelmann: Historischer Versuch über die Zigeuner, — 280. old. (Göttingen, 1787.) 53 Ihnátkó György: Czigány nyelvtan. (Losoncz, 1877.) 54 H. Wlislocki: Die Sprache der transsilvanischen Zigeuner (Leipzig, 1884.). 55 Győrffy Endre: Magyar és czigány szótár (Paks, 1885.). 56 Nagyidai Sztojka Ferenc: Magyar és czigány nyelv gyök-szótára, (Kalocsa, 1886.). 57 József főherceg: Czigány Nyelvtan (Budapest, 1888.).
