Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Buzest'e. Grancest'e, Neneka (az ős, — Neneka vajda nevéből) Campasost'e (csúfnévből) stb. A második főcsoportot alkotják a nem cigány-anyanyelvűek. Bi csoportba tartoznak a magyar-anyanyelvűek. B2 csoportba tartoznak a román-anyanyelvúek. A Bi csoportbeliek, a kárpáti és az oláh-cigányok leszármazottai, akiket elődeik — valószínűleg a könnyebb asszimiláció reményében — nem tanítottak meg a cigány nyelvre. Különválasztásuk most már szinte lehetetlen. A B2 csoportbeliek két részre oszlanak: 1. Román-cigányok. (Pl. Elek. Békés megyei községben). 2. Teknővájó-cigányok. A román-cigányoknak nincsenek alcsoportjaik, — viszont a teknős-cigányoknak három fajtája él Magyarországon: a) Tiszaháti, (főleg a Nyírségben élnek). b) „Füstös", (Füzesabony, Tiszafüred környékén élnek). c) Dunás, (Dunántúlon élnek). A cigányok elnevezésénél, négy szempontot kell figyelembe vennünk: 1. Sajátmagukra alkalmazott megjelölés. 2. Az egy főcsoporton belüli, egymásra alkalmazott megjelölés. 3. A különböző főcsoportok hogyan nevezik egymást? 4. A környező lakosság milyen megjelöléseket alkalmaz a cigányokra?

62 Mielőtt példákat közölnék egy-két cigánydialektusból, elkerülhetetlennek tartom néhány szempontra felhívni a cigány nyelvvel foglalkozók és foglalkozni szándékozók figyelmét. Nem lehet például német-cigány, angol-cigány stb., — vagy pl.: a magyar és cigány nyelv nyelvtanát és szótárát összeállí62 PL: 1) Lásd a bevezető részben tárgyalt oláh-cigány alcsoportok. 2) A Békés megyében lakó Kherar-cigányok, pl.: a Bugar, Curar, Masar, cerhar cigányokat egyaránt „sátoros" névvel illetik stb. (A Békés megyei Curar törzsbelieket, „Potlogar-oknak csúfolja a többi ittlakó oláh-cigány.) — 3) Az elnevezések vidékenként változnak, pl.: az oláh-cigányok „Romungro"-knak hívják a magyar cigányokat és Zala megyében „Pula"cigányoknak a teknősöket. Ezek viszont őket: „leketar"-nak stb. — 4) A Tiszántúlon az oláh-cigányokat „oláh-cigányoknak", — a Dunántúl egyes részein „Kolompár"-cigányoknak, — Baranya megyében pedig „Varázslók"-nak hívja a környező lakosság. — A tiszántúli és a Duna— Tisza közei „cláh-cigány" elnevezés nem tévesztendő össze a Dunántúlon és Magyarország északkeleti részén használatos meghatározással, ugyanis itt „oláh-cigánynak" a teknős cigányokat nevezi a környező lakosság, míg az én megjelölésem szerintieket: „Kolompárcigányok"-nak hívja.