Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 60. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1969)

Az a)-val jelzett alcsoport eltérő dialektust beszélt, mint a b), és c)-vel jelzettek. A kárpáti-cigányok az oláh-cigányokkal — nyelvük nagymérvű eltérősége folytán — képtelenek megértetni magukat. Az A2 oláh-cigányok több törzsre (fajtára) és a törzsön belü' több nemzetségre oszlanak. Törzsi neveik: foglalkozásukat jelzi, — míg^ nemzetség neveik: az ős, apa, vagy valamelyik kimagasló tulajdonságú előd nevéből, (esetleg csúf nevéből) — illetve annak a helységnek nevéből, ahol a nemzetség először letelepedett, —származik.

61 — A törzsek és nemzetségek neveinek időbeli keletkezése évszázadokra visszanyúlhat, de ugyanúgy, — csupán évtizedekre is. Az oláh-cigánytörzsek (fajták) a következők: 1. Lovára: lókereskedő. 2. Colara: szőnyegkereskedők. 3. Khelderasa: üstfoltozók. 4. Cerhara: „sátorosok". 5. Masara: „halászok". 6. Fodozovo: kovácsok (fúrócsínálók). 7. Romano rom: „rézművesek". 8. Bodoca: fémművesek. 9. Kherara: „alkalmi munkások" (házzal bírók). 10. Bugára 11. Curara 12. Patrinara 13. Drizara A törzsek különböző dialektust beszélnek és különösen jelentős ez az eltérés a Fodozova, Romano rom, Bodoca, Patrinara (ezek hasonló nyelvjárást beszélnek) és a törzsek csoportjának többi tagjai között, — de azért egymás beszédét megértik. A főbb, oláh-cigány nemzetségek a következők: Hercegest'e, (Hercegszőlős község nevéből) Cokest'e, Ducest'e, Kodest'e, Dudumest'e, Pirancest'e, Mugurest'e, Sosojest'e, Cirikl'i, (jelentése: madár, — ősi totem — állat név?) Markulest'e, Trandest'e Ruva (jelentése: farkas, — ősi totem — állat név?) 61 Erre utalnak a nevekhez kapcsolódó — vidékenként, illetve nemzetségenként eltérően hangzó — (Romániában otthonos) szóvégződések. Pl.: Barnisío (Sárszentmiklós és Vesoste (Veszprém) 4 49