Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

I. A népélet fő meghatározói

helyüket azzal az eléggé furcsa indoklással, hogy szökevények lévén nem érzik ott magukat biztonságban s még ez évben megalapítják Köröstarcsát. Valószínűbb, hogy nem tudtak öszszeférni az új telepesekkel. Az 1720 után létrejövő 6 újabb település keletkezésében a földesúri telepítő szándék még határozottabban érvényre jut. Annyiban is eltérnek a korábbi, nagyobbára spontán szerveződésektől, hogy Orosházától eltekintve nagyobbára idegen nyelvű népességet jelenteinek. 1722-ben Nógrád megyei evangélikus szlovákok szállják meg Szarvast. 1720 körül Gyulaváriba román lakosság is kezd beszivárogni, de ott számukra már föld nem lévén a tiszttartó 1724-ben Kétegyházára telepíti le őket. 1723-ban telepíti le a gyulai jószágkormányzó Mezőberény első lakóit, Gömör és Nógrád megyei evangélikus szlovákokat, akikhez 1725-ben würtenbergi németek, 1731-ben pedig bihari és békési református magyarok csatlakoznak. 1731 tavaszán szállják meg Endrődöt 1722-től Nemeskerekiben lakó magyarok és szlovákok. 1744-ben alapítják meg Orosházát a Tolna megyei Zombáról áttelepülők, akikhez még több dunántúli megyéből (Vas, Veszprém) ide költöző evangélikus magyarok is csatlakoztak. A XVIII. század utolsó telepített falujaként jött létre Tótkomlós 1746 tavaszán Békésszentandrásról átköltöző evangélikus szlovákokból. A század elején még valamennyi helységben csak gyér lakossággal találkozunk, de pár'évtized alatt nemcsak anyagilag, de létszámban is rendkívül mértékben megerősödnek. Ebben elősorban a rendkívül magas természetes szaporulat játszott közre, amelyet a jó és bőséges termőföld el is tudott tartani, de ugyanakkor számolni kell a környező területekről a században meg nem szűnő, de nehezen nyilvántartható lassú beszivárgással. 1711-ben a 9 helységben 2520 lakos él, s annak ellenére, hogy az 1739. évi pestis megharrnadolja a lakosságot, az első népszámlálás 1784—87-ben 19 helységben már 68 360 lelket talál. E korszak népmozgásairól még annyit lehet megemlíteni, hogy azl717-ben újratelepült Gerla lakói 1731-ben Gyulára és Békésre húzódnak s ezzel a falu végleg megszűnik. Hasonló Fás község sorsa, 1728-ban nagyobbára Okányról származó