Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

VI. A természet törvényszerűségeiről alkotott ismeretek

megmérték a beteget, de a szálon három helyen volt kötés. (22/76) Máskor araszával mérte meg a gyógyító a beteget. (22/69) Egy gyermeket úgy gyógyítottak, hogy a gyógyító aszszony ruhájából egy darabot füstre kötöttek.(22/85) A betegség megelőzését szolgálhatta az a kis rongydarab, amit egy aszszony talált valahol s gyermeke nyakába köttette. (22/75) Allatoknál elsősorban a tej elvétel ártalma fordult elő. Egyik alkalommal borjas teheneket rontottak meg, s azok „úgy elhamisodtak"(22/57) annyira vadak lettek, hogy nem lehetett őket fejni. A gazda azt a tanácsot kapta, hogy ganéjukat szárítsa meg, s hintse el a tehenek között.(5/17) Egy borjút méhkasnak előkészített vesszővel csaptak meg, emiatt elszaladt, földhöz verte magát és éjszaka megdöglött. Valami jelenséget is lehetett közben látni, olyan volt mint a tört szén. (5/24) Ha a boszorkány tejet kért s nem adtak neki, elvitte a tehén tejét.(22/93) Az állatgyógyítás igazi szakértői azonban a pásztorok voltak, de tevékenységük részleteiről nem találunk feljegyzéseket. A gyógyítók elsősorban, bár nem kizárólagosan, öreg asszonyok voltak. Nagyobbára ugyanazok, akiket boszorkánysággal is vádoltak. A gyógyító asszony ugyanis könnyen boszorkányság hírébe keveredett. Már a század elején is látunk törekvéseket a kuruzslók és boszorkányok elkülönítése érdekében, de míg a boszorkányperek folytak, ennek csekély eredménye volt. A gyógyító és rontó személyének azonosítása miatt különösen nagy volt annak lehetősége, hogy a gyógyító boszorkány, vagy legalábbis rontó hírébe keveredjen. A század második felében, amikor a boszorkányok üldözése már megszűnt, kisebb veszélyt jelentett a gyógyítás. Még két természetfeletti hatalommal rendelkező személyről van tudomásunk, akiknek alakja azonban bizonyos mértékig keveredik a gyógyítóval és a boszorkánnyal. Az egyik a néző, aki mint neve is mutatja, nem annyira gyógyító — bár ezzel is foglalkozott — mint inkább látnoki képességekkel rendelkezett. A század elején Kecskeméten volt egy néző, ahova a békésiek jártak. Amikor egy békési panaszos felkereste, virgát hányt, s megállapította, hogy Körös-közt lakik egy bába, aki boszorkány, s a látogató baját is ő okozta.(5/23) v