Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

VI. A természet törvényszerűségeiről alkotott ismeretek

egy asszony szemén a pattanást, ami minden újságon kiújult. (22/96) Kovács István halála 1721-ben egy fürdés után szintén rontással esett. Egyik tanú szerint felesége borsfűből főzte a fürdőt, házának négy szegletéből szalmát vitt hozzá, s azután három szemétről héjjá kórót és téli zöldet hozott hozzá. Az asszony a fürdőnek való anyagot mind a küszöbre rakta s „ottan nem azt főzte meg, hanem a mi kívül hullott". Mások szerint csomorika fű vagy egérmaszlag és mercurium volt benne. Ez utóbbi kettőt Aradról vagy Sarkadról hozták.(5/30-1) A vesztésnek egy esete úgy zajlott le, hogy a rontó „göringyi békának a hátát meghasította, megsózta s úgy bocsátotta el". (5/23) Ha ilyen jelentős a rontás alkalma és módja, nem kevesebb a gyógyítás lehetősége sem. A rontó és gyógyító személy gyakran ugyanaz. Boszorkánygyanús asszonyt hívnak egy dagadt lábú emberhez s ettől megkérdezi az asszony, hogy gyanakszik-e valakire. A válasz: „gyanakszom, mert vénasszonyt verek", amit ő megértett és a beteg meggyógyult. (22/68) A rontás történhet bosszúból, de azért is, hogy a gyógyítással elérje a kívánt célt. Vannak elég természetesnek tűnő gyógymódok. Egy megdagadt ujjat úgy gyógyítottak, hogy szerdikkel (aludttej) kenték be. (5/17) Elég gyakori a kenéssel, fürdővel, porral való gyógyítás. Legtöbb feljegyzett gyógyítási eljárás azonban sokkal körülményesebb. Orrvérzés ellen a beteg azt a javaslatot kapta, hogy egy létra fogait és ékjeit ki kell szedni, a vérbe megmártani s azután a létrába visszatenni. (5/17) A szerelem biztosítása érdekében bűbájos italt készítettek. (5/33) Gyakori a ráolvasással való gyógyítás, de ez rendszerint valami cselekménnyel is párosul, például ónöntéshez. Az ónt kanálban olvasztották meg, úgy vitték be a szobába a beteghez. (22/70) Egy ráolvasó szöveget is ismerünk, amit a boszorkánygyanús gyógyítóasszony mondott: „menj, menj a Jericoba a kőhippanra" s azután ruhába takart disznózsírt tett az ágyba. (22/69) Nagy Mátyásné Békésen úgy gyógyított egy betegágyas asszonyt, hogy lopva komlóinat vitt oda, abból olyat csinált mint a rosta kerülete, s ezt keresztül szőtte a komlószállal. (22/69) Itt nyilván a rostával való gyógyítás valamilyen speciális esete áll fenn. Máskor is használtak komlóinat, azzal 11