Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

VI. A természet törvényszerűségeiről alkotott ismeretek

VI. A TERMÉSZET TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIRŐL ALKOTOTT ISMERETEK A kauzalitás, az ok és okozat összefüggésének ismerete a tudás igazi megnyilvánulása. Az emberek tudatában még ma is a legkülönfélébb tudományos és tudománytalan nézetek keverednek. Ez utóbbiak túlsúlya a XVIII. században még sokkal jobban uralkodó. A természettudományi ismeretek általánosságban is igen alacsony szinten mozognak, így érthető, hogy a parasztság körében oly primitív képzetek dominálnak. Az empirikus úton, közvetlen megfigyeléssel érzékelhető tényeket nagyobbára helyesen észlelik, de az okság felismerésében a téveszmék az uralkodók. Az ősöktől átvett animista magyarázatok, s az egyházak tanításaiból leszivárgott ismeretek jelentették az oksági felismerések alapját. A környező világra vonatkozó racionális ismeretek és fantasztikus képzetek fonódtak össze a természet erőivel vívott mindennapos harcban. Ha az uralkodó képzetek egészéről nincs is átfogó képünk, néhány részlegről azonban forrásaink — elsősorban a boszorkányperek — jól tájékoztatnak, s ebből némileg következtetni lehet az ismeretlen fogalmak jellegére is. Alig kétséges, hogy a paraszti tudat bizonyos értelemben még mindig erősen szinkretikus jellegű, s különféle elemek organikus egységben élnek egymás mellett. A népi képzelet — irracionális világnézeti alapjának megfelelően— a természetfeletti hatalmak és erők sokaságával népesedik be. A szerencsétlenség, baj, betegség, elemi csapás oka legtöbbször valami természetfeletti hatalom. A békési néphitben