Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

VI. A természet törvényszerűségeiről alkotott ismeretek

is nagyfontosságú emberfeletti lény a boszorkány. A kétféle boszorkány, a striga és a malefica már nehezen választható szét. A boszorkány gyakran az ördög képét ölti fel, máskor, mint a szeghalmi Koós Andrásné esetében láttuk, kutya képében közelíti meg az embert.(5'26) Volt aki agár formájában jelent meg, ismét másról egy tanú azt vallotta, hogy padkán ült, font, s két „olyan nagy tekergős kunkorgós szarva ereszkedett". (22/103) A boszorkány testén valami jegy is szokott lenni, volt olyan ember, aki a boszorkány bélyeget látta a gyanúsított lábán. (22/79) A boszorkány rendkívüli képességekkel rendelkezik. Belelát az emberbe, ismeri a legény „szíve titkát, látja a tüdejét, máját". (5/9) Ha ablakánál ül, képes messze, akár a falakon is átlátni, hallja azt is, amit bárhol mondanak róla. (5/10—11) Képes arra, hogy akár sárban, vízben, esőben bárkit oda küldjön, ahova akar. Tudnak és szoktak a Körös tetején táncolni. (5/23) A tűztől nem fél, jobban süti a tüzet, mint az őt.(5/38) Külön egyesületük volt, élükön a zászlótartó állott.(5/11) Többeket megkísértettek, hogy álljanak be közéjük.(5/26) Egy ilyen boszorkányvezér volt a szentandrási Harangöntő András is. Erdők sűrűjében szoktak éjszakánként összejönni s ott pogány módon énekeltek, fogadalmat tettek a sötétség fejedelmének. (5/28) Különösen félelmetes volt rontó és gyógyító hatalmuk. A népi képzelet néha mamár számunkra a legközönségesebb betegségeket is rontásuknak tulajdonította. Egy dobozi gyerek lába kitekeredett, s anyja szerint lehetséges, hogy ez boszorkány műve volt. (5/8) A boszorkány lányának reszketősségét anyja okozta, aki úgy vesztette meg a lányát — az ura szerint.(5 9) Egy dobozi asszony süketségének okát boszorkány rontásban kereste, aki nyelvét is megvesztette úgy, hogy a füle tövéhez vonta. (5/13) Amikor négy embernek annyira bedagadt a torka, hogy beszélni is alig tudtak, ezt a mezőre kivitt ételen keresztül boszorkány rontásnak tekintették. A hirtelen halált is gyakran ők okozták, de el tudják venni az emberek férfiasságát is.(5 15) Ennek orvoslása ugyancsak boszorkánytól származó javaslat szerint az, hogy meg kell fúrni a mestergerenda alatti ágast,