Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

V. A társas élet szabályai és formái - 2. Az életfolyamat rendje

Iádból származó apáról, hogy felesége lebetegedése előtt faluról falura vándorolva gyűjtötte össze a küszöbön álló keresztelőhöz szükséges javakat.(26/34—5) A komának hívás megtiszteltetésnek számított, a várt felkérés elmaradását sértésnek vették. Keresztszülőknek az apával és anyával nagyjában egykorú személyeket szoktak hívni, ami műrokonság voltát és jellegét igazolja. A békési Nagy Mátyásnét egy alkalommal azért nem hívták meg keresztelőbe, mert öreg ellették. (22/67) Ügy látszik a nagyszabású keresztelők, lakodalmak és halotti torok visszaélések forrásai is lehettek, amiért Szarvas elöljárósága 1769-ben megtiltja ezeken a tanítók részvételét. Jelentőségüket viszont az is aláhúzza, hogy az egyik tanító inkább az iskoláról mondott le mint e lakomákról.(26/51) A megszületett csecsemő gondozásáról, majd a kisgyermek neveléséről, a vele való foglalkozásról forrásaink semmit sem árulnak el. A serdülők életéről annyit tudunk, hogy hamar munkába fogták őket. A szegényebb gyerek már 10—12 éves korában elszegődött szolgálni, a jobbmódúak a saját gazdaságban segédkeztek. Az iskolások kisebb csoportokba tömörülve játszottak s kapcsolódtak bele a falu közösségi életébe. 13—14 éves koruktól már munkavégzésük egészen rendszeres, megtanulják a felnőttektől a mezőgazdasági és háztartási munka minden részletét. A fiatalok közötti érintkezés elég korlátozott, lényegében társas életüket nemek szerint elkülönítve élik, s a munkaalkalmaktól eltekintve általában ritkán találkoznak. A házasság előtt a felek gyakran csak nagyon futólagosan ismerték egymást. A párválasztás szabadságáról nem beszélhetünk, tudunk arról, hogy egyeseket kifejezetten erőltettek a házasságra. (3 35) Ügy látszik, hogy a vagyontalanok között jobban érvényesülhetett a fiatalok vonzalma. Arról is tudunk, hogy a várt házasság elmaradásából harag támadt. (5/9) Házasságkötés előtt a már eljegyzett pár a mátka. A leány hozományában ott látjuk az ágyneműt.(22/10) A házasságkötést szegény és gazdag általában nagy fénnyel ünnepelte, az esküvőt követő lakodalom talán az emberi élet legnagyobb és legemlékezetesebb ünnepét jelentette. A lakodalmas háznál külön főzőasszonyok tevékenykedtek az ételek készítésén.(5/8) A lakoda-