Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

V. A társas élet szabályai és formái - 2. Az életfolyamat rendje

összeírás nem vet fényt az apai vagy anyai vezetéssel együttélő közösségre. A 16 évnél idősebb, a szülőkkel együttélő fiúk és lányok nagy számából nyilván csak kis töredék jelenthet családközösséget, de ennek a formának a létezésével is számolni kell. Petik Szarvason észleli, hogy „Felföldi Tót szokás szerént a Nagy tselédű gazdák némelly 3. 4. 5. 6. házasfiaikkal is hosszan épített tágas házaikban sok Esztendőkig megférnek, és laknak." (23/40) Révész László úgy látja, hogy a családközösség Békés megyei előfordulása elég korlátozott, egyedül Csabán tett szert nagyobb jelentőségre. Ö a nagycsalád létrejöttének okát abban látja, hogy „a telek osztódását a földesúr és a község egyaránt akadályozta, azért a gazda testvére sokszor bentmaradt a gazdaságban és testvérének segít, biztosítja részére az olcsó munkaerőt".(24/73) Az a körülmény, hogy a szlovák településeken van *i családközösségnek viszonylag legnagyobb jelentősége, arra utal, hogy itteni kifejlődésében a telepeseknek északi hazájukból magukkal hozott hagyományai is közrejátszottak. 2. Az életfolyamat rendje Az élet biológiai szempontból jelentős eseményeit, a születést, házasságot és halált a társadalom is hangsúlyossá kívánja tenni a hozzájuk kapcsolódó rituáléval. A szülésnél segédkező öregasszonyok szerepét a század elejétől kezdődén nagyobbára már a bábák vették át, de ezek természettudományi ismeretei nem igen haladták meg az átlagos paraszti tapasztalati anyagot. A megye ugyan 1766-ban elrendeli, hogy a felcserekkel együtt mesterségüket doctor Torkos János pozsonyi fizikus könyve szerint gyakorolják,(19/1766) de ennek a rendelkezésnek a végrehajtása is hasonló lehetett sok máséhoz. Kérdésesnek tartjuk, hogy a bábák többsége egyáltalán tudott-e olvasni. Ilyen körülmények között érthető, hogy Tessedik megrovóan emlékezik a gyermekágyasoknál tapasztalható babonákról. (26/32) Ugyanígy nehezményezi a keresztelői lakomák túlzott nagy méretét, amely súlyos terhet rótt a családra. 1757-ben jegyezték fel az egyik közhivatalt viselő, nemesi csa-