Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

IV. A felhasználás módjai - 1. Építkezés és lakáskultúra

átvesznek rendelkezéseket, szavaik nem a helyi viszonyok kifejezői minden esetben. 1716-ból tudunk egy két ablakos házról.(22 102) s ebben az időben az üveg is megjelenik már, de ezek a nyílások tenyérnyi nagyságnál alig voltak nagyobbak. 1777-ben a Csabán elhelyezett katonaság parancsnoka azt kéri a megyétől, hogy a katonákat olyan házakban helyezzék el, ahol legalább egy felnyitható ablak van. Aligha vezethette a megye vezetőségét megtévesztő szándék, amikor visszautasítják a kérést, mondván, hogy ezt az igényt nem lehet teljesíteni, nincs a vidéken elég mesterember, aki ilyen ablakokat tudna készíteni. (11/67) Ha a jelentés alapján nem is tételezzük fel a nyitható ablakok teljes hiányát — a mesteremberekben sem volt már olyan nagy hiány — de azt mégis valószínűsíti, hogy ekkor még a beépített, keret nélküli ablakszem volt az általános. A tüzelőbrendezést tekintve az adatok a XX. század elejéről jól ismert tűzhelytípus létezésére utalnak. A házban három helyiséget találunk, szobát, konyhát és kantorát. A szobában van a „piramis" formájú, sárral tapasztott kemence.(12/291) Ennek szája a konyhába nyílott(19 1774), s valószínű előtte lehetett a tüzelőlóca, amiről 1720-ban emlékeznek. (22/129) A kemencét sütésre, főzésre és különféle dolgok szárítására használták. Ha az említett tüzelőlóca tényleg a kemence szája előtt volt, akkor lehetett a konyhában egy másik padka, tűzhely is, mert az 1774. évi tűzrendeletben elkülönítve találjuk a tűzhelyet a kemence szájától. A tűzhely felett van a kémény, amelyet ekkor még túlnyomórészt sövényből vagy nádból készítettek, de buzdítják a lakosságot, hogy ezután téglából vagy vályogból építsék. (19/1774) Hasonló szellemben szorgalmazzák még a század végén is a bolt hajtásos téglakéményeket, de még nem tiltják el a fa vagy nád építményűt. Legfeljebb azt mondják ki, hogy „avult kémény alatt ne tüzeljen" senki. (25 8) Néhány évtized múlva már határozottabb tilalmak jelennek meg a gyúlékony kéményanyag ellen. A fűtés elsősorban náddal, ennek megfogyatkozásával szalmával történik. Igen tanulságos, hogy a békési prédikátor 1736-ban még csak nádfütőt kap, 1781-ben nádat és szalmát.(14/68) De elterjedt