Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

III. A termelés és felhasználás organizációja - 2. Az értékesítés szervezete

külözhetetlen fát főleg a bihari erdők szolgáltatták, mert é tekintetben Doboz kivételével mindegyik helység behozatalra szorult. A Körösökön leúsztatott fa, a lápja vagy Mbfa(16/105) a század elejétől eljutott mindegyik helységbe, s a század végén a Tisza felől is megérkeztek Csongrádon át az első faszállítmányok Szarvasra. (27/74) A Körösökön leúsztatott lápok után Békés és Doboz helységeknél taksát kellett fizetni. (19/1755) Más tekintetben az északi hegyvidék már korábban bekapcsolódott az alföld áruellátásába. A század közepén írt feljegyzések szerint románok, valamint Nógrád és Kishont megyék lakói látják el a megyét zsindellyel, deszkával, cserépedényekkel s cserébe gabonát visznek el. Tavasztól őszig járták a hegyvidéki szekeresek árujukkal a megyét és gabonával megrakodva tértek haza. (12/293) Ügy látszik, még a század végén is nagy jelentősége van a cserekereskedelemnek, mert Tessedik panaszkodik, hogy a piacon még a gyümölcsöt is búzáért árulják. (26 62) A céhes iparosok azonban pénzért árulták termékeiket. Már a század elején megjelennek az áriimitációk, s a század folyamán többször is rögzítik termékeik pénzben megszabott árát. Nyilván ritkábban nálunk is előfordult a természetbeli fizetés, mint ahogy 1758-ban az órásmester konvenciójában fél véka lencsét és fél véka babot valamint más terményeket találunk. (14/72) Szabályozzák időként a fontosabb élelmiszerek árát is. Kenyér, liszt, hús, szalonna, vaj, zsír, tojás, baromfi szerepel a limitációkban gyakrabban, de mégsem gondoljuk, hogy nagyobbmérvű kereskedelmi forgalommal ezekkel kapcsolatban számolni kellene. A kereslet és a kínálat szabta meg a búza és az állat értékét, ezeknél nincsenek is rögzített árak. 1747-ben 16 boltost találunk a megyében. A boltokban csemegeárut is be lehetett szerezni, cukrot, kávét, rizst stb., de ezek főleg az úri osztály igényeit szolgálták. Kivételt jelentett a só, amit leginkább Szolnokról szállítottak a kereskedők. A boltosok a század első felében még kivétel nélkül görögök.(10/61) E gyűjtőszó címkéje alatt foglalták össze az örmény, görög, szerb stb. nemzetiségű kereskedőket. Ök harcoltak legjobban a zsidók letelepedése ellen, ami a gyulai uradalom területén tiltott is