Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

III. A termelés és felhasználás organizációja - 2. Az értékesítés szervezete

Csabának a várostól délkeletre eső területén is szép számmal találkozunk tanyákkal. Másik góc a csorvási puszta és Szarvas határának keleti fele. Szentandrástól délre, délnyugatra szintén akadnak tanyák, ezek egy része feltehetően Öcsödhöz tartozott. Alig van olyan helység, amelynek határában legalább kisebb számban tanyákkal ne találkoznánk. Csekély a számuk a Sárrét mocsaras vidékén, de azért a dombhátak egyik másikán szórványosan feltűnnek. így a tanyarendszer az egész megyében a XVIII. század végére kialakultnak tekinthető s a következő században már csak kiterjedéséről és besűrűsödéséről beszélhetünk. Talán a szállásszerű birtoklási rendszer s az ennek nyomán gyorsan jelentkező tanyásodás eredményezi, hogy a török megszállás és a felszabadító háborúk után egész Békés megyében a kertes, szálláskertes, azaz kétbeltelkes település létezése felettébb problematikus. Györffy a II. József féle térkép átvizsgálása alapján Köröstarcsát és Mezőberényt kertesnek tartja s lehetségesnek véli Gyulavári, Gyoma, Öcsöd s részben Békés kertességét. (Magyar falu, magyar ház. 100—105) Öcsöd 1827. évi leírásában a belső fundusok és a temető mellett említik az akloskerteket. (Tud. Gyűjt. 1827. II. 20.) Ez tehát valószínűsíti Györffy feltevését, de kétségtelenné nem teszi. Feltételezését a többi esetben még kevésbé tudjuk elfogadni. Egyrészt a József féle térképek viszonylagos pontosságuk ellenére sem adják vissza minden esetben a megosztott településszerkezetet, másrészt feltűnő, hogy az átnézett anyagban semmiféle kertességre utaló adattal nem találkoztunk. A végső szót azonban még nem lehet kimondani, de lehetséges, hogy az új településű megyében már nem jött létre ez a régebbi szisztéma. 2. Az értékesítés szervezete Minden megerősödő település törekedett arra, hogy vásártartási jogot szerezzen magának. Először Gyulának és Szarvasnak sikerült 1723-ban, majd Békésnek 1730-ban.(15/29) Különösen a gyulai vásárok jelentősége volt kiemelkedő, ahol az Alföld és Erdély cserélte ki áruját.(6/5—6) Az építkezéshez nél3U