Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 58-59. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

II. A termelő tevékenység fajtái és formái - 4. Ipar

hogy faszerszámok készítésével foglalkoztak, kaszanyelet és villát készítettek, amelyeket Szeged, Vásárhely és Arad piacain értékesítettek.(22,88-9) Ez a példa azonban elég ritka. Házilag történt az egész század folyamán a kender és len feldolgozása, nemcsak a fonás, hanem a szövés is.(12/288) 1788"ban megtiltják a lennek és kendernek folyóvízben való áztatását, 1783-ban pedig a gyapjúmunka meghonosítása érdekében elrendelik az iskolás gyerekek téli gyapjúfonását. A gyapjúmunka azonban még sem vert gyökeret. A kendert és lent áztatás után a kemence mellett szokták szárítani. (25/10) Elég világosan látszik, hogy a megyében a mezőgazdasági árutermelés fejlődik elsősorban, ezt lassan követi a kézműipar, míg a háziipar fokozatosan sorvad.