Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

is kedvet kaptak a kis riskatehénre, mert jó hírt hallottak felőle. Már majdnem vettek, mikor Rácz bácsi lebeszélte őket. Helyette aztán vettek egy barna kecskét. Eleinte nagyon lenézték a békésiek a riskatehenet. Az iskolában járt velem két szomszéd gyerek Megyeri és Szűcs Lajos. Megyeriéknek villás-szarvú tehenük volt, Szűcséknek pedig kis riska tehenük. Valamin összeveszett a két gyerek az iskolában. És mikor már minden rosszat mondtak egymásnak, látszólag már, a villás-szarvú tehén gazdájának a fia alól marad és győzedelmeskedik a riska tehén gazdájának a fia Szűcs Lajos. Ekkor a már majd alól maradó Megyerinek a villásszarvú tehén gazdája fiának eszébe jutott valami és odakiállította a másiknak, Szűcsnek: „Mit legénykedsz azzal a kaszás lábú rongyos riskatehenetekkel". Szegény Szűcs erre a lesújtó kijelentésre szégyenkezve elcsendesedett, nem ütlegelte tovább a villás-szarvú tehén gazdája fiát. De a vásárban is voltak már riskatehenek. A piacokon, sőt a vásárokon is a nagy villás-szarvú tehenekkel szemben, bizonyos kedvező tulajdonságaival kezdett előtérbe kerülni. Kevesebb takarmánnyal beéri. Nem sokkal ad kevesebbet, mint a többet evő villás tehén. Nem öklelődik. Nem törik le a szarvát a hevesebb összecsapásoknál, kisebb helyen elfér. A lovat sem döfölködi. Nem utolsó vélemény volt, hogy ezzel még a kis gyermek is el tud bánni. Hamarosan a riskateheneket keresték a vásárokban a villás-szarvúak helyett. A külföld ugyan szerette vásárolni a magyar villásokat. A kupecek szállították is vontató munkára vagy hizlalásra. Volt eset rá, hogy százával hajtották a hajcsárok külföldre a villás-ökröket és teheneket, helyére hozták a külföldi fajtákat. Megérkeztek a fakó, berni, simenthali tehenek, a magyar villás helyett, Á csordára is kezdték a tarka teheneket hajtogatni, már nem is gúlyolták azokat, akik tehenüket elcserélték másféle fejős tehenekkel. Már az iskolás gyerekek sem verekedtek, civakodtak érte. A vásárokon kezdett átformálódni az igény, a belátás, megegyezés, a rnegpróbálás, a szokás, az érv, a haszon, az előnyös alakulás. A csordák is mutatták lassan a változásokat a jobb és jobb tejelés érdekében. Megjelentek az újabb fajta kereszteződések. Tenyész-