Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

Kamut, Kondoros, Szarvas, Kisszénás, Szentes, Hódmezővásár­hely, Szeged felől valók számára van beállítva. A negyedik cé­dulaház a mezőberényi úton (Párizs-telep szélén) volt felállítva. Köröstarcsa, Gyoma, Endrőd, Mezőtúr, Kisújszállás, Szolnok, Budapest felől jövő vásárosok fogadására. A Bánhida-, Nagy­hídi- és a Malomvégesi-cédulaház közötti irányból a Körös­partokon a vásárosok találtak jó gyalog- és kocsibejáró utakat a vásár felé. Ezért a malomvégesi vonalon Vashalom—Körgát között vásári alkalomra egy magánháznak a kibérlésével ál­lítottak be egy alkalmi, kis cédulaházat. A Körösparton át hú­zódó vásárosok ellenőrzése részére. Ezt számították az ötödik cédulaháznak. Itt jöhettek be jó száraz időben, a körösi kis víz esetén még szekerekkel is és állatokkal, a békés-rosszerdei és a bihari tájék élelmesebb, különösen az éjjelben jól tájékozott vásározói. Ahol a Körösök füzesei, nyárfái, árnyékot adó részei nagyon kedvezőek voltak mindenfelé ismerős eladók és vevők előtt. Pót- vagyis hatodik cédulaház, nagyon szükségessé vált a szarvasi és a mezőberényi útvonal között. A békési Rózsa­temető és a földvári vasút töltésén átvágó úton. Kamut felől, meg a régi Betyárúton is keresztül, a mezőberényi legelőfölde­ken át betaláltak a békési vásárra (illegálisan), a békésföldvári vasúti sínpár melletti kis dűlőúton, a Babilonsorra kerülő vásá­rosok. Gyalog, lovon, szekerén is. Azért ide is helyeztek alkalmi cédulaházi szolgálatot. A rendes szolgálatok idején voltak nap­pali és éjjeli hatósági, lovas ellenőrök is. Már a vásár előtti napok szinte ünnepszámba mentek. Külön­ben a békési nép a vásárt ünnepnapnak is tekintette. Ekkor szép rendbe tették a házat és a ház tájékát. Erősen megrótták azt a gazdát, és kipletykálták azt az asszonyt, aki a vásárra nem tette rendbe a háza tájékát. Mivel a vásárnak messze földig terjedő híre volt, és különös elismerés járt a békési vá­sár és a békési nép felé. Ezért azt, aki erre az időre nem hozta rendbe a házatáját, tiszteletlennek tartották. Megtörtént az is, hogy valami vidéki lakodalomban egy gazdahíriben való le­ányt, egy vidékre való legény megkedvelt, és így vásár alkal­mával nősülési szándékból meglátogatta. De mivel vásári al­kalomra nem volt úgy rendbehozva a házuk, mint másnak,

Next

/
Thumbnails
Contents