Kirner A. Bertalan: A békési vásár (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

tőit. Ëgy posztódarabbal jól bedörzsöli. Nedves ronggyal törülgeti, nyomogatja. A megkínzott ruhadarabot, azon frissen megmutatja a jelenlévő vásározó embereknek. Tényleg tiszta a pecsét helye. Közben mondja: „Csak húsz krajcár, csak húsz krajcár! Most vegyék, nem lesz több ruhapecsét." Egy nagyocska asztalon ki van rakva: tál, tányér, bögre. Egyik kétfelé van repedve, a másik csorbult. Egy kis tálat éppen most ragaszt össze, sok beszéd közepette a tányérragasztó ember. Űj találmány. Nem kell eldobni, meg lehet ragasztani, kiáltja. Rámutat egy érdekes tálra. Kétfelé volt törve, most meg a közepén, törés helyén össze van ragasztva A tál fel van függesztve egy zsinórra, annak alsó felére pedig egy fél tégla van rákötve. A ragasztószer tehát jó. Az asszonyok nagyon érdeklődnek. Hát a tükröt összeragasztja-e? kérdezik. Mintha tudta volna a tányérragasztó ember, hogy ilyen kérdés is előfordulhat a vásárban, kihúz az asztalfiókból egy zsebtükröt, ami tényleg össze van ragasztva. 40 krajcár — unszolja a ragasztó-találmányt. ~ A vidéki vásározók kocsijai, az egész vásártér +

erületé.i, körös-körül, a vásártér szélein nyertek elhelyezést. Bármelyik vidékről jött valaki, kocsiját, szekerét ugyanazon a helyen volt köteles tartani, ahová legelőször hajtott. Az érkezés sorrendjében, vagy a megegyezés értelmében elhelyezkedtek. A szomszédokkal jó ismeretségbe is kerülhettek. Volt rá eset, hogy fiatal házastársak, ilyen vásári szomszédság által találtak egymásra. A vásári szomszédok egymással is csináltak üzletet. Pl. Egyik vásáros hozott egy nagy kocsi fűzfavesszőt és eladta a szomszédjának. Vagy éppen a lakásáról hozza ki, hogy a vásározó vendégtársnak el is adja. Volt eset rá, hogy egész kocsi kukoricacsutkát adtak ott el egymásnak. Lovakat is cserélte-k, vagy eladtak ott helyben. Édesapám egyik fuvarosa: Sas Jankó, betyáros lovas ember, nem egy esetben megtette azt, hogy a kocsiállásokban kötött ismeretség közben lovat adott el vagy vásárolt, cserélt. Pl. Elmentek Szeghalomra két deres lóval és estére már két sárga lóval érkeztek haza. Cigány kéregetők nem igen járhattak a jövő-menő vásáros emberek között. A félre eső nyugodtabb helyeken indulnak el.