Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

aszály uralkodott, hogy az őszi-tavaszi vetés még a vetőmagját sem hozta meg, a széna is alig termett, úgy sokan lábas jószágaikat felébe termékenyebb vidékre adták kiteleltetni".

m Fekete Sándor idős orosházi parasztember nagyapjától hallotta, és ma is emlegeti, hogy a nagy takarmányhiány miatt a tanyákon még a falkorcot (a vertfalú kerítés tetejére tett, rövidre vágott, leföldelt kukoricaszárat) és a szalmatetőt is föletették a jószággal. A fű teljesen kiégett, a parasztok a gazt kaszálták le és szárították be szénának. A legtöbb helyen kénytelenek voltak levágni a marhákat, mert minden jószágot éhenpusztulás fenyegetett. „Nagy húst és kis kenyeret köllött enni" — mondja Fekete Sándor. Mezőhegyesen a nagy takarmányínségben a nép a kincstári szénaraktárat rohamozta meg, katonasággal kellett szétverni.

149 Megszaporodott az öngyilkosok száma. Békés megyében a sáskák is megjelentek. Jellemző a csapadék rendkívüli hiányára, hogy még az Ecsedi-láp is kiszáradt, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Az ínségtől a máról-holnapra élő nincstelenek szenvedtek legtöbbet. Élelmiszer és pénztartalékaik nem voltak, munkalehetőséghez még kevésbé juthattak, hiszen a legfontosabb, az aratás szinte teljesen elmaradt. A földmunkás-napszámos rétegek kereseti alkalmat követeltek, éhségükben, felajzol.tságukban forradalmi megmozdulásaiktól lehetett tartani. Az uralkodó osztályok ettől féltek legjobban. Segélyek ígérgetésével, a Tisza-szabályozásánál, út- és vasútépítéseknél intézményesen biztosított közmunkalehetőség kilátásba helyezésével próbálták az elégedetlenséget lecsillapítani. Mindaddig azonban alig tettek valamit, míg az 1863 novemberében és december elején Orosházán és Békéscsabán lejátszódott tömegmegmozdulások nem figyelmeztették őket.

150 A földmunkások a katonai erővel szemben gyengék voltak ugyan, de a ható148. Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története. Szarvas, 1922. 161. Az ínségről helyes helyzetképet ad még: Szegedi Híradó, 1863. 63—64, 66. sz. („Az ínség hazánkban" és „Az ínség Szegeden" c. cikkek) Szépirodalmunkban Darvas József: Harangoskút cimü regénye ad emlékezetes ábrázolást ezekről az évekről. 14fl. Szegedi Híradó, 1862:91. sz. 150. Dénes György: Az orosházi földmunkások és szegény parasztok 1863. évi megmozdulása. A Szántó Kovács Múzeum Evkönyve. Orosháza, 1959. 77—93.