Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

Folyószám Ingó s ingatlanságok megnevezess váltó f. kr. 18 lí). 20, 21. egy bográts egy fazekas egy ludas(?) ól és egy fa villa 45 5 5 15 Mindösszesen leszen 204 vf 15 kr Siróhegy, Máj. 18-án 852. jegyzé Kováts Mihály sk jegyző. előttünk és általunk ör. Nagy Gáspár biró Gémes Antal esküt Nagy István esküt." A kertészfaluk nyomorúságos külseje is mutatta a lakók irtózatos szegénységét. A szénási pusztán 1818-ban telepedtek le a dobánykertészek. 1852-ben a csabai főszolgabíró egyik jelentése (amely az osztrák katonaság beszállásolásának lehetőségeit vizsgálta), azt írta a községről: ,,áll ugyan 200 gunyhóból és putriból, de rendes házak nincsenek. Ezen gunyhók pedig a legideiglenesebben vannak építve .. . egyet-kettőt kivéve mind kukorica kóróval fedvék — és nyomorultak — mellyeknek semmi értékök nincs és csak évrül évre állanak — az istállók ezeknél még nyomorultabbak, — kutak, helyett is csak gödröket használnak . . .

!U A kertészek helyzetét tovább nehezítette az a körülmény, hogy 1851-ben bevezették hazánkban is a dohánymonopóliumot,

íl2 kötelező beváltással és alacsony árakkal. Emiatt számos uradalom elhatározta a kertészközségek feloszlatását,

01

' aminek végrehajtása néhol ellenállást is váltott ki. 1853-tól kezdve a dohánytermelés ismét fellendült, mivel az állam felemelte a beváltási árakat.

M A kertészek nincstelensége Világos után 91. Gyulai Ali. Levéltár Cs. Kir. megyeíőnöki (királybiztosi) iratok 6611 és 6647 1852. 92. Nagy i. m. 157. 93. Reizner i. m. (A mindszet-algyői uradalom) 328. 94. Nagy i. m. 157—158.