Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

csaba, Szarvas 1845, Algyő 1846, Hódmezővásárhely, Orosháza. Doboz 1847.)'

1

'

1 A legfejlettebb mezővárosok, községek közül néhányan az úrbéri terhek alól örökre megváltották magukat. A megváltás igen súlyos összegét az illető helységek parasztsága a vagyon arányában közösen viselte. Szarvason telkenként 600 forintot kellett fizetni, a házas zsellérek 37, a hazátlanok 2 és l

/

2 forintot róttak le.*

6 Szentesnek 1 357 072 ezüst forintot és 1000 császári aranyat kellett fizetnie a Károlyiaknak. Jellemző az összeg nagyságára, hogy az utolsó részlet kiegyenlítésére csak 1859-ben került sor/'

6 A tagosítás és örökváltság a parasztság vagyonosabb elemei számára a további gyarapodás lehetőségét biztosította, a földtelenek részére viszont szinte lehetetlenné vált az önállósodás, visszavonhatatlanul a nincstelenek, és a bérmunkások sorába süllyedtek le, feudális személyi függésük azonban megmaradt. A gazdagabb telkesjobbágyok saját volt osztálytársaik kizsákmányolói lettek, bérest, szolgálólányt tartottak. (Ez a mezőgazdaság tőkés fejlődése amerikai típusú útjának bizonyos vonásait is mutatja.) Az alapvető ellentét azonban továbbra is lényegében a parasztság egésze és a nagybirtok szembenállása maradt. A dél-alföldi parasztság helyzetének jellemzésében eddig a földesúri kizsákmányolás és kisajátítás főbb vonásairól és a föld népére gyakorolt hatásáról esett szó. Mindez azonban csak a kérdés egyik — bár alapvetőbb és meghatározóbb — oldala. A jobbágyságot mindvégig, sokszor közvetve bár, de súlyosan terhelte a különböző előjogok (elővételi jog, tized, dézsma. korcsmáitatás, malom, vadászat stb.) érvényesítése is. A hatalmaskodó uradalmi tisztviselők sokszor még a megengedettnél is súlyosabban bántalmazták, zsarolták a parasztokat. 1812-ben Gyulán 17 gyulai lakost az uradalmi tisztek botozásra ítéltek robotadósság miatt. Mezőberényben szinte lázadás tört 44. V. ö. Lányai Menyhért: Az úrbéri rendezés és tagosítás ügyének állása Magyarországban. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. I. köt. 1865. 19. 23—24. 45. Mérei i. m. (Mezőgazdaság és agrártárs.) 207. 46. Pcttkó i. m. 52—53.