Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)

I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai

(A zsellérek számára vonatkozó adatok 1772-ből valók az első oszlopok esetén, ez kissé szépít az arányon. Békés és Csanád megyékből ismeretlen 1848-ból a hazátlanok száma.) Jelentős színező tényező volt a dél-alföldi parasztság sorsának alakulásában az a tény, hogy a mezővárosok legtöbbje a török utáni újratelepítés során szerződéses állapotba jutott. (A helység együttesen fizette a terheket, a városi tanács persze mindig a vagyonosabb telkesekből állott.) Ez a körülmény bizonyos lehetőséget biztosított a paraszti árutermelés kibontakozására és ezzel a jobbágyság erősödő rétegződését növelte. A nincstelen zsellérség számának és arányának tetemes megnövekedése a föld népének erőszakos kisajátítását, a természetes szaporodás miatti telekaprózódást és ezzel a szabad munkaerő nagymértékű felszabadulását mutatja. Ez az önálló földesúri gazdálkodás kialakulásának következménye volt. Ezen a vidéken az 1785-ben alapított híres mezőhegy esi állami ménesgazdaság volt a majorsági nagyüzemi termelés első úttörője. Az uradalom a környék jelentős munkaerejét alkalmazta az 1810-es évek végétől kezdve 27 439 kat. holdra terjedő óriási területén. A 600—650 főből álló állandó személyzet (főként ide kirendelt katonák és béresek) mellett „a ménest tápláló mezei gazdaság 200 ökör-fogatot, s nyáron 7000 embert foglalkoztat". Az ország és a környező megyék lótenyésztésére igen jelentős hatást gyakorló nevezetes gazdaságban évente 10 000 mérő (5124 mázsa) gabonát vetettek el és az állatok téli takarmányozására évi 200—300 000 mázsa szénát gyűjtöttek.

2/1 1803-tól kezdve került sor a 66 032 holdat kitevő Mindszentalgyői uradalomban is a tőkés mezőgazdálkodás felé tett lépésekre. Ebben az évben új tulajdonos — a hírhedt őrgróf Pallavicini-család — kezébe került a hatalmas birtok. 1804-ben már tevékeny építkezésbe kezdtek;-"

1 elsősorban a gabonakonjunktúra nyomán. A főleg állattenyésztéssel foglalkozó uradalomnak a jobbágyok közös használatában levő legelőkre is 24. Fényes Elek: Magyarország statisztikája, Pest, 1842. I. köt. 164—65. Az adatok 183S-re vonatkoznak. A gabona átszámításánál a 62.4984 literes pozsonyi merőt vettem alapul, 82-es hl. súllyal. 25. Re'.zncr János: A mindszent-algyői uradalom történetéből. Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1£95., 521., 327. 2 17