Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
szüksége volt. Az úri földrablás egyik jele, hogy 1804-ben felszántatta és majorságot akart létesíteni a Pallavicini-birtok Tömörkény pusztának azon a részén, amelyet Mindszent község az urbárium bevezetése óta legelőnek használt.-' 1 Az uradalomnak dolgozó jobbágyok kizsákmányolásának ugrásszerű megnövekedéséről és embertelenségéről beszélnek a következő számok: 1803-ban a birtokoscsalád bevételei 20 703 forintot tettek ki, 1846-ban pedig csak egyedül az algyői rész (az összuradalom fele) 24 237 forintot jövedelmezett. 27 A Pallavicini-birtok a környéken valószínűleg elsőként fogadott be dohánykerlész bérlöket, akik elsősorban Szegedről rajzottak ki a 18. század hetvenes éveitől kezdve a Temesközbe, majd a Dél-Alföldre is. A dohánykertészek (az ún. gányók) szerződéses állapotban voltak. Vagy kötelezték őket arra, hogy az allodiális földből kapott terület egy részét dohánnyal beültetik és a termést az uradalomnak adják át (ez volt az általánosabb forma), vagy pedig készpénzben fizettek a bérelt földért és maguknak termeltek. Ezek a dohánykertészek voltak az egész Alföld legszegényebb, leginkább kizsákmányolt elemei. Számuk a mi vidékünkön Csongrád megyében volt a legnagyobb. Fényes Elek az 1830-as évek végén Csongrádban 8000 dohánykertészről beszél, akik ,,szegedi" név alatt évi 40 000 mázsa dohányt termeltek. 28 A többféle okból is torzító megyei adóösszeírások szerint Csongrád negyében a kertészcsaládok száma a következőképpen alakult (kizárólagosan a kertészfaluk adatai alapján). 2 " Év Házas zsellér Hazátlan zsellér összesen 26 Zsilinszky i. m. II. köt. 1898., 299. 27. Reizner i. m. 332—333. 28. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és gcographiai tekintetben. IV. köt. Pest, 1839. 156. 29. Szentesi Ali. Levéltár. Dicalis conseriptiók megyei összesítései, összeírások: 163, 253, 457. számok idevágó adatai. 1794 1816 1831 1848 448 958 924 965 509 164 155 224 917 1122 1079 1189
