Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53-54. Gyula, 1964)
I. A betyárvilág gazdasági és társadalmi alapjai
6 :î /8, Danes Zsuzsanna és Kamocsay Ferenc 5—5 3 /g telket mondhatott a magáénak többek között. 21 A rendkívül elmaradott paraszti termelési technika és a súlyos állami és megyei terhek miatt, a robot megemelkedésén túl (az urbárium 1 egész telekre évi 52 nap igás vagy 104 nap kézi robotot írt elő) — a paraszti árutermelés viszonylagosan is csak a megtollasodott telkesjobágyok körében tudhatott kibontakozni. A töredék telki állománnyal rendelkező jobbágyok gyakran a zsellérsorba csúsztak le. erre mutat a házas és hazátlan zsellérek számának általános növekedése is. (Zsellérnek tekintették azt, akinek Vft vagy annál kisebb telke és kevés igaereje volt, vagy pedig teljesen földtelenül tengődött.) A telkek túlságos feldarabolása a földesúr és a megye érdekeivel is ellenkezett, mivel a robot és az adók, szolgáltatások behajtását, ellenőrzését eléggé nehézzé tette és nem. nyújtott biztosítékot arra, hogy a töredék telken ülő jobbágy e kötelezettségeket teljesíteni is tudja. Ezért tiltotta meg pl. a gyulai földesúr (a politikai életből ismert Wenckheim-család, a Harruckernek utódja) 1830ban, hogy a jobbágyok az y 4 telkeket öröklés útján kisebb részekre osszák. '-A zsellérség arányára vonatkozóan igen tanulságosak az alábbi számok: A házas és hazátlan zsellérség száma az össznépesség százaiékában (átlagban 5 tagúnak véve egy családot)1 Megye Házas zsellérek Hazátlan zsellérek 1777 1827 1846 1777 1827 1848 (a két réteg együtt) Békés 23,8 33,6 47,0 9,5 6,9 Csanád 17,5 39,5 56,0 4,3 7.8 Csongrád 16,5 30,5 45,0 8,8 13,35 15,2 21. Uott. 22. Scherer: Békésvm. társ. 12. 23. Fényes: Magyarország leírása. I. rész. 48—49. Kovacsics szerk. i. m. id. táblák, Szentesi Állami Levéltár, fasc. 209. 111 1848. sz. Dicalis conseriptio megyei összesítője, (összeírások. 457. sz.) Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1895. 136—137. lap. közötti id. kimutatás.
