Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
Orosházán, akiktől részben engedetlenség, részben hátralék miatt szedték el a jobbágytelkeket/ 1 E tanulmánynak nem az a célja, hogy a XIX. század első felének földproblémáit kidolgozza. Csupán a század második felében jelentkező kérdések gyökereit igyekszik feltárni. Éppen ezért e téren nem törekszik teljességre e korral kapcsolatban, csupán egyes jelenségek kiemelésével kívánja érzékeltetni a földkérdés századeleji alakulását. Ez a magyarázata annak is, hogy a polgári forradalom e téren jelentkező eredményeinek csupán összefoglalására tesz kísérletet. A fent jelzett helyzet következtében az 1848. évi forradalom nagy jelentőségű volt a Körösvidéken. A nagytömegű zsellér és szegényparaszt elérkezettnek látta az időt vágyai megvalósítására, így érthető, hogy e kor itteni mozgalmainak középpontjában a földkérdés állt. A parasztok ekkor nemcsak az egykor parasztkézben volt földek visszaszerzésére törekedtek, hanem azokat is a telki állományhoz akarták csatolni, melyekhez eddig ilyen igényeik nem fűződtek. így a parasztság korabeli törekvéseinek célja a földfoglalás, a kisebb királyi haszonvételek birtokbavétele, legelőelkülönözés stb. Szombathelyi Antal másodalispán a miniszterelnökhöz intézett jelentéseiben kihangsúlyozza, hogy ezekben a mozgalmakban a magántulajdon, az enyém-tied fogalma feledésbe merült. Ugyancsak ő tesz említést arról is. hogy az uradalmi földek a legnagyobb veszélyben forognak 5 Békésen a parasztok már márciusban elfoglalták az uradalmi legelőt és ezzel párhuzamosan feldúlták az uradalmi földeket isS' Füzesgyarmaton is ehhez hasonló esetek történtek, sőt az uradalmi ugarföldet is a földtelenek között osztották ki. 7 Ez történik szerte a vidéken, a földnélküli parasztság láthatóan régi vágyainak megvalósítására, az általa megművelt föld megszerzésére törekedett. Kétegyházán is majorsági földeket foglaltak el. Vésztőn, a Wenckheim uradalom területén pedig a remanentiális és árendába adott majorsági földekre 4 S. Sándor Pál: A jobbágykérdés az 1832/36. országgyűlésen. Bp. 1938. 5 Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Közoktatásügyi Kiadó Vállalat. Bp. 1951. 177. 1. 6 U. o. 178. 1. 7 U. o. 179. 1.