Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)
tette rá kezét a parasztság, mert, — mint hangoztatták, — „a szegénység számára föld nélkül semmit sem ér a szabadság". 8 Ilyen eseteket láthatunk Szeghalmon, Váriban, majd Orosházán és Gyomán, ahol a parasztság szintén földfoglalásra szánta magát. 0 A gyomai Wodiáner is arról panaszkodik, hogy a parasztok, azzal fenyegetőznek, hogy az uradalom vetésein fogják legeltetni állataikat, sőt a majorsági földeket is sajátjukká teszik. Ilyen a helyzet Endrődön és Mezőberényben is. A földkérdés égetővé vált az egész vidéken. Ennek alakulását és egyben fejlődését pontosan nyomon lehet követni a szarvasi „közbirtokosság" magatartásában is. Ebben a községben előbb a legelőrendezés kérdése jelentkezett. Már 1845-ben is a belső legelőrendezés során azzal a kívánsággal léptek fel a parasztok, hogy a kákái puszta nagybérlői engedjék át területüket a község parasztságának. 10 . Ugyanezzel a kéréssel fordultak a décsi árendásokhoz is, akik hajlandók voltak a kérést olyan formában teljesíteni, hogy a parasztok, állatai is felhajthatók legyenek a legelőre, ott járassák azokat, de azzal a feltétellel, hogy pontos fizetők legyenek. Csak úgy tudtak eredményt elérni a parasztok, hogy a város kénytelen volt jótállást vállalni, mert egyébként innen is kiszorultak volna. Ennek a közös használatnak azonban több problémája akadt, amennyiben a jószágok jaratási díját a bérlők határozták meg, ugyancsak a parasztok vállaira nehezedett a pásztorok fogadásának és tartásának költsége is. 11 Ezzel azonban nem fejeződött be az ügy, mert a földbirtokos is közbeszólt és visszautasította a lakosoknak azt a kérését, hogy az urasági pusztarészeket (Káka, Décs) a haszonbér elengedésével usuálhassák. Sőt, a jegyzőkönyv szavai szerint a grófi válasz ,,olly leckéztetéseket foglal magában, mellyek. könnyen azon gyanút ébresztik, hogy mi a tulajdon szentségét erőszakkal megsérteni akarnók, a válasz ezen részét tehát indignatioval fogadva, a közgyűlés a legelő közös használatá8 U. o. 179. 1. 9 U. o. 181., 183. és 189. 1. 10 Szarvas város közbirtokosságának jegyzőkönyve. 1845. szept. 15—1849. máj. 1. Szarvasi Tessedik Múzeum anyaga. Jelzet nélkül. 19. p. (Ezután SZJ.) 11 SZJ. 17. p.
