Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

majd 23 mázsa gabonát nyújtottak.

I7f

' Körösladányban is inségbizottságot alakítottak és ennek tagjai házról házra járva 314 személyt találtak inségsegélyre érdemesnek. Ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy ezek között ingatlan vagyonnal rendelkezők is voltak, akkor világosan fel tudjuk mérni a parasztközségek szociális helyzetét a századforduló idején. Erős, egészséges férfiak inségkenyérre szorulnak! A jelzett bizottság azonban ezek között is csak 1200 frt-t tudott szétosztani.

177 Sámsonban ismételten nagy inség pusztított és az ivánfenéki, hosszúfoki vízszabályozásoknál, valamint a szöllődkötegyáni vasútépítésnél szerzett kubikmunka sem tudott sokat segíteni a község lakosain. De tovább pusztított az inség Öcsödön, Nagyszénáson, Szentetornyán és Gyulaváriban is.

178 Riasztó hírek érkeznek a többi parasztközségekből. Gádoros népéről pl. az a hír járta, hogy már januárban kifogyott a lakosság élelme és ezeken már közmunkákkal sem lehet segíteni.

179 E helyzettel kapcsolatban az alispán a következő megállapítást teszi: ,,Az idei keresetnélküli viszonyok is élénken konstatálják, azon már külömben is ismert tényt, hogy gazdasági életünkben a kisexistentiák viszonylagos túlszaporodásuk következtében már nem találják meg a létfenntartáshoz szükséges minimális állandó keresetet sem!"

480 Az elproletarializálódás folyamatát csak elősegítette a munkásfalvak eladósodása. Ezeknek lakosai nincstelenségük következtében állami adó fizetésére nem voltak kötelezhetők, viszont községi adót még ilyen esetben is tartoztak fizetni, tekintettel arra, hogy az egyes községek külön szabályrendeleteikkel megadóztathatták lakosaikat. A községek kiadásainak fedezése megkívánta tehát a község lakosainak megadóztatá176 BMJZK. Alispáni jelentés 1905. 177 206. bgy. 1898. 178 BMJZK. U. o. 179 BMJZK. Alispáni jelentés 1904. 180 U. O.