Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

sát. Ez a helyzet csak 1900-ban szűnt meg.

181 A községek eladósodása szorosan összefügg tehát ezzel a problémával. A századfordulón már Körösladány, Csorvás, Endrőd, Vésztő, Kondoros, Szeghalom, Szenttornya került ebbe a helyzetbe, Békés lakossága is 1892-ben a Földhitelintézettől vett fel 80 000 frt-t. Ebből azután behajthatatlanná vált 2431 fr. 52 kr. tőke és időközben ennek kamatos kamatai elérték a tőkének az összegét, mert 2194 fr. 52 kr.-t tett ki. A fizetésképtelenségnek oka a hivatalos felfogás szerint is az volt, hogy ,,a külömböző elemi csapások által sújtott kölcsönvevők teljesen elszegényedtek".

182 * összefoglalóan megállapítható, hogy a földkérdés antidemokratikus megoldása, a regresszív adózás, a fokozódó inség sok más, egy későbbi tanulmányban ismertetendő kérdés, oly lehangoló, egyben lázító helyzetet teremtett ezen a vidéken, hogy érthetővé válik az a körülmény, hogy a Viharsarok parasztsága mindig lelkes résztvevője volt azoknak a mozgalmaknak, melyek, a XIX. sz. II. felében és a XX. sz. elején ismételten szembefordultak a fennálló régimmel. A jelen esetben a földbirtokviszonyok alakulásának felvázolásával, továbbá parasztságunk szociális helyzetére vonatkozó adatok közlésével éppen az volt e sorok szándéka, hogy konkrét levéltári források alapján rávilágítson e mozgalmak egyik rugójára. E tanulmány befejezésekor hangsúlyozni kell azon tényt, hogy megyénk agrárproletariátusa és szegényparasztsága a kialakult helyzettel szemben állandóan küzdött és szinte évenként megismétlődő mozgalmakkal igyekezett a fennálló helyzeten változtatni. E kérdés feltárása a következők feladata lesz. 181 EMJZK. 433. bgy. 21 344 1899. 182 BMJZK. 202. bgy. 6284. 1892.