Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

hessék. 3. A vetőmag is csak kölcsönnek tekintendő és így az eladósodás egyik eszközévé válik ez is. 4. Megnehezíti a kölcsönzést az. hogy a községnek készpénzfizetési kötelezettséget kell vállalnia az egyes parasztokért. 5. Továbbá a kölcsönvevő köteles a gabonát a következő év októberéig visszatéríteni. 6. Kiköti továbbá az előírás azt is, hogy 5 mázsa búzánál többet senki nem kaphat. Tehát tulajdonképpen kb. 5 holdnyi terület bevetését biztosítja ez a kölcsön még ebbsn az esetben is. ha sikerül is, ha sikerül is valakinek, kapni abból.

173 A szegényparasztság tehát ugyanúgy szenvedi az Ínséget, mint a mezőgazdasági munkásság. Az állandósuló szociális bajok ellensúlyozására még a századforduló után is, éppen olyan jelentéktelen intézkedéseket hoznak, mint eddig. A megye egy külön inségügyi bizottságot hoz létre, melynek egyik ülésén el is hangzik az a megállapítás, hogy 1863 (!) óta nem volt anynyira jogos az ínségesek panasza, mint éppen ezekben az időkben. Az ínségesek közé pedig már a kisgazdák is beleszámítanak. Elsősorban Kondoros, Tótkomlós, Békéscsaba lakossága szenved az ínségtől.

17

'

1 Más adatok viszont éppen a munkásfalvak nehéz helyzetét mutatják ki. mint "Újkígyós, Doboz, Sámson falvakét.

175 Mesterségesnek látszanak azok a sötét színek, melyekkel agrárszegénységünk helyzetét meg lehet rajzolni, de a bőven áradó források adatai újból és újból ilyen sajátságokat vetítenek a vizsgálódó elé. Egyben megmutatják ezek a ferencjózsefi idők szociális állapotának igazi arcát is. A munkanélküliség tehát újból és újból visszatérő jelenség, mely főleg a munkásfalvakban jelentkezik. így Bucsatelepen, ahol 140 ínséges család volt. a rendes szokás szerint ismét csak inségakcióval akartak segíteni. Ennek méreteire jellemző, hogy a jelzett számú családnak összesen 10 173 BMJZK. 33. bgy. 1897. 174 BMJZK. 698. bgy. 15 176. 1905. 175 BMJZK. 829. bgy. 1905.