Hanzó Lajos: A földkérdés alakulása Békés megyében a XIX. század második felében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 51-52. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1964)

2. A telepítések nem akadályozták meg a parasztságnak sülylyedését. Az eladósodás, az uzsora különféle formái tovább éltek és ennek következtében a mezőgazdasági munkásságnak az a kálváriája, melyet az eddigiek során megismertünk, továbbra is fennmaradt, 3. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a különféle telepítésekben is a parasztoknak csupán egy része jutott földhöz. (E kérdés részletes kifejtése egy következő tanulmány feladata lesz.) Továbbá lényeges vonás az is, hogy ha a parasztság csekély százaléka hozzá is jutott ezekhez a földekhez, akkor is csak. átmenetileg, időlegesen tudta azokat megtartani a telepesek legnagyobb része. (V. ö.: Igazfalva és Facset sorsával.) Levonható az a következtetés tehát, hogy a nagybirtok megerősödött a Körösök vidékén. Semmit nem vesztett domináló szerepéből. Az a demokratizálódás, melyért a mezőgazdsaági munkásság és szegényparasztság küzdött, nem követekezett be, másfelől pedig nem hozta meg a délvidéki telepítés sem a remények valóraváltását. A birtokviszonyok alakulásának kihatásai. A kép, mely a földkérdés alakulásának vizsgálata során kirajzolódott, nem volna teljes, ha nem követnénk nyomon a kisparaszti és mezőgazdasági munkásexistentiák életében a földkérdés ilyen alakulásának kihatásait is. E sorok nem lépnek fel a teljesség igényével, nem az a szándékuk, hogy részleteiben feltárják a soron következő kérdéseket, de éppen a legdöntőbb jellemvonások éles exponálásával szeretnének lehetőséget biztosítani arra, hogy az élet egyes síkjain megnyilatkozó jelenségek szintézise megtörténhessen. Éppen ezért, ha nagy vonásokban is, de ki kell emelnünk az adózásnak kihatásait és kísérletet tenni arra, hogy e kérdés megyei alakulásának és hatásának néhány mozzanatát megvilágítsuk.